Rész-, és összetett viszonyszámok

67 %
33 %
Information about Rész-, és összetett viszonyszámok
Education

Published on March 3, 2014

Author: Corvinusmatek

Source: authorstream.com

Rész-, és összetett viszonyszámok, koncentráció : Rész-, és összetett viszonyszámok, koncentráció 1. Feladat : 1. Feladat Határozzuk meg országos szinten az egy lakosra jutó almafogyasztást az alábbi adatok alapján! Megoldás : Megoldás Az egy lakosra jutó almafogyasztás egy viszonyszám, amit a korábban tanultak alapján az alábbi képlettel számíthatunk ki: A fenti képlet akkor lenne alkalmas, ha a benne szereplő adatokat országos szinten ismernénk. Az adatok azonban csoportokra osztva állnak rendelkezésre, azaz ismert, hogy az ország népességét alkotó két csoportban (gyerek, felnőtt) hogyan alakulnak a fenti adatok. Az egy lakosra jutó almafogyasztás nem csak országos szinten adható meg, hanem az azt alkotó két csoportra vonatkozóan is. Ez látszik a táblázatban, mivel például az egy gyerekre jutó almafogyasztás pl. 10 kg, az egy felnőttre eső pedig 5. Ezeket részviszonyszámoknak nevezzük és az alábbi képlettel számítjuk ki: A képletben a j betű utal a csoportokra, azaz például az egy gyerekre jutó almafogyasztást úgy adhatjuk meg, hogy elosztjuk a gyerekek által elfogyasztott alma mennyiségét a gyerekek számával. Megoldás : Megoldás Ha az adatok csoportokra vonatkozóan ismertek, a teljes sokaságra vonatkozó viszonyszámot (amit összetett viszonyszámnak nevezünk) a csoportokra vonatkozó adatok segítségével is megadhatjuk az alábbi összefüggések felhasználásával. Az egyes csoportokra vonatkozóan ismerjük azok népességen belüli arányát. Mivel a lakosság száma a nevezőben jelent meg, így ismert a Bj az egyes csoportokra. Másrészt ismerjük az egy gyerekre, illetve felnőttre jutó almafogyasztást, amit korábban részviszonyszámnak neveztünk, jele Vj. A fenti összefüggések közül tehát arra van szükségünk, amelyikhez elegendő, ha csak a B és V jellegű adatokat ismerjük az egyes csoportokra. Ennek alapján a számítás: Slide 5: Biztosra akarsz menni a vizsgán vagy az MSc felvételin? Készülj fel Corvinusos oktatónál helyben az egyetemen a korábbi vizsgasorok feladatai alapján gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban, mint bármelyik konzultáción! Vizsgafelkészítés egyénileg és csoportosan: Kis csoport (2-4 fő) esetén már 750 Ft/óra/főtől Nagy csoportnál (5 fő felett) már 500 Ft/óra/főtől 2. Feladat : 2. Feladat Határozzuk meg az egy lakosra jutó almafogyasztás nagyságát az alábbi adatok alapján! Megoldás : Megoldás Most is az egy lakosra jutó almafogyasztás számításmódjából induljunk ki! Ebben az esetben az almafogyasztás mennyisége ismert, ami a tört számlálója, azaz az Aj, valamint az egy főre eső almafogyasztás mértéke mindkét csoportban, azaz a Vj. Az országos szinten számított egy főre eső almafogyasztás nagyságát a lenti összefüggések közül abból határozhatjuk meg, amelyikhez elég adat áll rendelkezésre: A második összefüggést felhasználva az eredmény: Slide 8: Biztosra akarsz menni a vizsgán vagy az MSc felvételin? Készülj fel Corvinusos oktatónál helyben az egyetemen a korábbi vizsgasorok feladatai alapján gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban, mint bármelyik konzultáción! Vizsgafelkészítés egyénileg és csoportosan: Kis csoport (2-4 fő) esetén már 750 Ft/óra/főtől Nagy csoportnál (5 fő felett) már 500 Ft/óra/főtől 3. Feladat : 3. Feladat Egy piacon 4 cég működik, 40-30-20-10 %-os piaci részesedéssel. Jellemezzük a koncentrációt a Herfindahl index segítségével! Megoldás : Megoldás Ha egy piacon csak egy vállalat működik, akkor övé a teljes piac. Ilyen esetben teljes a koncentráció, a teljes piac egy kézben koncentrálódik. Nem sokkal másabb a helyzet, ha a piacon két vállalat van 99 és 1 %-os részesedéssel. Ilyenkor is jelentős koncentráció van a piacon, amit úgy is mondhatunk, hogy egyenlőtlen a részesedések megoszlása. Ha egy piacon 5 vállalat van egyenlő részesedéssel, akkor pedig nincs koncentráció, mivel minden vállalatnak egyenlő a részesedése. Konyhanyelven: a koncentráció a részesedések egyenlőtlen eloszlása, aminek mértékét a Herfindahl-index segítségével is mérhetünk. A képletben a zi-t relatív értékösszegnek nevezik, ez az egyes cégek piaci részesedése %-os formában. Ezeket adta meg a feladat, így csak be kell helyettesíteni a képletbe: Ha nincs koncentráció, akkor a HI értéke 1/N=1/4=0,25, teljes koncentráció esetén pedig 1. Mivel a kapott 0,3-as érték a minimumhoz van közelebb, így gyenge a koncentráció a piacon. Slide 11: Biztosra akarsz menni a vizsgán vagy az MSc felvételin? Készülj fel Corvinusos oktatónál helyben az egyetemen a korábbi vizsgasorok feladatai alapján gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban, mint bármelyik konzultáción! Vizsgafelkészítés egyénileg és csoportosan: Kis csoport (2-4 fő) esetén már 750 Ft/óra/főtől Nagy csoportnál (5 fő felett) már 500 Ft/óra/főtől 4. Feladat : 4. Feladat Egy piacon 4 vállalat működik, melyek árbevétele az átlagtól átlagosan 44,7 %-kal tér el. Jellemezzük a piac koncentrációját! Megoldás : Megoldás A Herfindahl-index az alábbi összefüggésből is meghatározható: A számlálóban szereplő V a megfigyelések relatív szórása, ami a feladat szövege szerint 0,447, továbbá ismert, hogy N=4 vállalat van a piacon. Az adatokat behelyettesítve a koncentráció mértéke: Slide 14: Biztosra akarsz menni a vizsgán vagy az MSc felvételin? Készülj fel Corvinusos oktatónál helyben az egyetemen a korábbi vizsgasorok feladatai alapján gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban, mint bármelyik konzultáción! Vizsgafelkészítés egyénileg és csoportosan: Kis csoport (2-4 fő) esetén már 750 Ft/óra/főtől Nagy csoportnál (5 fő felett) már 500 Ft/óra/főtől 5. Feladat : 5. Feladat Egy piacon 4 cég működik, 40-30-20-10 %-os piaci részesedéssel. Jellemezzük a koncentrációt a Lorenz görbe segítségével és értelmezzük a görbe áltagpontját! Megoldás : Megoldás A Lorenz-görbét egy olyan koordinátarendszerben ábrázoljuk, melynek vízszintes tengelyén a kumulált relatív gyakoriságot (g’), függőleges tengelyén a kumulált relatív értékösszeget (z’) ábrázoljuk. A feladat szövegéből a vállalatok gyakoriságát (f) és azok piaci részesedését ismerjük (z). Mivel összesen 4 vállalat van, a relatív gyakoriságok (g) és azok kumulált sora is kiszámítható: ¼=0,25 Megoldás : Megoldás A Lorenz-görbéhez a piaci részesedések (z) kumulált értékeire is szükségünk van, azaz A pirossal kiemelt kumulált oszlopok adatait ábrázoljuk a Lorenz-görbén, melynek vízszintes tengelyére a g’-t, függőleges tengelyére a z’-t mérjük fel. Megoldás : Megoldás g' z' 0,25 0,5 0,75 1 0,1 0,3 0,6 1 Az ábrán mindkét tengelyen a 100 %-nál húznunk kell egy-egy vonalat, melyek egy négyzetet képeznek az ábrán. Vegyük fel az ábrába a 45 fokos egyenest! Ábrázoljuk a két kumulált sor összetartozó pontjai és kössük össze őket. Ez a görbe a Lorenz görbe. A görbe és a 45 fokos egyenes közti területet koncentrációs területnek hívjuk. Minél nagyobb ez a terület annál nagyobb mértékű a koncentráció. Megoldás : Megoldás Teljes koncentráció esetén a koncentrációs terület a teljes háromszög a 45 fokos egyenes alatt: Ha nincs koncentráció, akkor a pontok a 45 fokos egyenesre esnek, ekkor a koncentrációs terület nagysága 0. Slide 20: Biztosra akarsz menni a vizsgán vagy az MSc felvételin? Készülj fel Corvinusos oktatónál helyben az egyetemen a korábbi vizsgasorok feladatai alapján gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban, mint bármelyik konzultáción! Vizsgafelkészítés egyénileg és csoportosan: Kis csoport (2-4 fő) esetén már 750 Ft/óra/főtől Nagy csoportnál (5 fő felett) már 500 Ft/óra/főtől Megoldás : Megoldás g' z' 0,25 0,5 0,75 1 0,1 0,3 0,6 1 A Lorenz-görbe átlagpontját úgy kapjuk meg, hogy addig toljuk párhuzamosan a 45 fokos egyenest, amíg az nem érinti a Lorenz-görbét. Olvassuk le hozzávetőlegesen az átlagponthoz tartozó értékeket! 0,60 0,4 Ez azt jelenti, hogy az átlagosnál kisebb részesedéssel rendelkezik a vállalatok 60 %-a, és ők a teljes piac 40 %-át birtokolják. Slide 22: Biztosra akarsz menni a vizsgán vagy az MSc felvételin? Készülj fel Corvinusos oktatónál helyben az egyetemen a korábbi vizsgasorok feladatai alapján gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban, mint bármelyik konzultáción! Vizsgafelkészítés egyénileg és csoportosan: Kis csoport (2-4 fő) esetén már 750 Ft/óra/főtől Nagy csoportnál (5 fő felett) már 500 Ft/óra/főtől

Add a comment

Related presentations

Related pages

Csoportosító tábla - Pénzügy Sziget - Címlap ...

Rész- és összetett viszonyszámok számítása. Ha egy csoportosító tábla elemzéséhez összehasonlító viszonyszámokat illetve intenzitási ...
Read more

Az október 8-ai gyakorlat Viszonyszámok

Rész- és összetett viszonyszámok Részviszonyszámok: egyes részsokaságokra vonatkozik V j = A j B j ... mait és összetett viszonyszámait:
Read more

Corvinusmatek: Statisztika 1

Viszonyszámok Kulcsszavak: corvinus, statisztika 1, stat 1, vizsgafeladatok, megoldás, ... Rész és összetett viszonyszámok, koncentráci ...
Read more

Statisztika i. - Főoldal - NTK Portal

Rész- és összetett viszonyszámok ... Rész- és főátlagok .....150 A rész- és fősokaságok szórása, szórásnégyzete ...
Read more

Statisztika II.

Rész- és összetett viszonyszámok heterogén sokaság részviszonyszám összetett viszonyszám Standardizálás intenzitási viszonyszám térben ...
Read more

1. A tantárgy helye a szaki hálóban - kjfturizmus ...

Heterogén sokaságok elemzése (rész- és összetett viszonyszám, ... Tipp: Idézze fel a rész- és az összetett viszonyszámok kapcsolatát!
Read more

Statisztika I. - 2. eloadás: Statisztikai táblák elemzése

Rész- (Vj) és összetett (V) viszonyszámok. Vj = Aj Bj illetve V = P M j=1 Aj P M j=1 Bj = P M ... intenzitási rész-/összetett viszonyszámok ...
Read more

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika - 4. eloadás Foátlagok ...

Viszonyszámok (emlékezteto)˝ ... Ha a sokaság heterogén, csoportosítunk, intenzitási rész- és összetett viszonyszámokat számolunk ...
Read more

Privát rocktörténet ( 6. rész) : A Karthago - YouTube

A jubileum méltó megünneplésére az együttes komoly, összetett projekttel készült. ... (15. rész) : A Kispál és a Borz - Duration: ...
Read more

Szóbeli tételek Üzleti Statisztika c

Viszonyszámok fogalma, típusai: rész- és összetett viszonyszámok. Grafikus ábrázolás módszerei . Statisztikai elemzések alapjai I. 42-73 oldal 3.
Read more