A hamis világ fájdalmai. hungarian. magyar

50 %
50 %
Information about A hamis világ fájdalmai. hungarian. magyar

Published on June 4, 2016

Author: HarunyahyaHungarian

Source: slideshare.net

1. V an valami, amit tudnunk kell mindarról, ami szép ebben a világban, egy nagyon fontos dolog. Urunk szavaival szólva: „...Az evilági élet csupán csalóka holmi.” (Korán, 3:185) Ezért aztán félrevezeti magát az ember, ha céljául nagyon rövid evilági éle- tét teszi meg és az evilági dolgok megszerzésén fáradozik. Isten, emlékeztet minket a Koránban arra, hogy mindaz, amit ebben az életben megszerezhe- tünk, múlandó és értéktelen. Emellett pedig ígéretet tesz arra, hogy ezen vi- lágon is és a következõ világban is „szép élete” lesz annak, aki az igazi, a túl- világi életért tesz erõfeszítéseket. (Korán, 16:97) Ellenkezõ esetben pedig „a megélhetése szûkös lesz”. A hívõk tudatában vannak ennek az igazságnak, mely megtalálható a Korán- ban. Tudják, hogy minden pillanat, amit megélnek, minden, amivel ebben az életben találkoznak, próbatételeik részét képezi. Ezért nem kötõdnek szen- vedélyesen ennek a világnak az áldásaihoz, hanem egész életükben úgy él- nek, hogy elnyerhessék a megígért Paradicsomi lakhelyet. Ez a könyv olyan példákat említ, amelyekkel nap mint nap bárhol találkoz- hatunk. A felesleges szomorúságokról és kellemetlenségekrõl szól, amelyek azokat sújtják, akik hagyják, hogy félrevezesse õket ennek a világnak a ha- missága, emellett bemutatja, hogyan lehet mindettõl megszabadulni. Beszél a hívõk kiegyensúlyozott életérõl, akik az igazi életért, a túlvilági életért mun- kálkodnak. Ez a könyv arra hívja az embereket, ami „jobb és maradandóbb”. Egy Istennek tetszõ életre, amelyrõl Isten azt mondja: „Bármi is adatott nék- tek, az [csupán] az evilági élet élvezete és sallangja.AmiAllahnál van, az jobb és maradandóbb! Vajon nem éltek az eszetekkel?” (Korán, 28:60) ASZERZÕRÕL: AszerzõAdnan Oktar, aki Harun Yahya írói ál- név alatt publikálja írásait, Ankarában született 1956-ban. Az 1980-as évektõl kezdve napjainkig, számos könyvet adott ki po- litikai, vallási és tudományos témákban. Emellett, rendkívül je- lentõs erõvel leplezte le az evolucionisták csalásait, állításainak hamisságát, és a sötét szövetséget a darwinizmus és a véres poli- tikai rendszerek között. A szerzõ minden munkája egyetlen cél körül összpontosul: átad- ni a Korán üzenetét az emberiségnek, így bátorítani õket arra, hogy gondolkodjanak el a hittel kapcsolatos alapvetõ kérdéseken, mint például Isten léte- zésén és egységén vagy a Túlvilágon, és hogy megmutassa a hitetlen rendszerek haz- ug alapjait és káros hatását. A szerzõ közel 250 könyvét a mai napig 57 nyelvre fordították le, munkásságát kül- földön is széles olvasótábor követi.

2. A SZERZÕRÕL AszerzõAdnan Oktar, aki HARUN YAHYAírói álnév alatt publikálja köny- veit, Ankarában született 1956-ban. Általános és középiskolai tanulmányait An- karában végezte, majd az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen szépmûvészetet, az Isztambul Egyetemen pedig filozófiát tanult.Az 1980-as évek óta számos köny- vet adott ki politikai, vallási és tudományos témákban. Harun Yahya neve olyan íróként ismert, aki rendkívül jelentõs könyvekben leplezte le az evolucionisták csalásait, állításaik hamisságát, és a sötét szövetséget a darwinizmus és a véres politikai rendszerek között. Írói álneve a Harun (Áron) és a Yahya (János) nevekbõl adódott, a két prófé- ta emlékére, akik a hitetlenség ellen küzdöttek. A szerzõ könyveinek borítóján ott látható Mohamed Próféta (béke legyen vele) pecsétje, ami szimbolikus érte- lemmel bír a könyvek tartalmát illetõen. A pecsét a Koránt jelképezi, Allah utol- só Könyvét, az utolsó Szavát az emberiséghez, és Prófétánkat (béke legyen ve- le), aki az emberekhez küldött utolsó próféta. A Korán és a Szunna vezetését kö- vetve Harun Yahya fõ célja, hogy a hitetlen filozófia utolsó érveit is megdöntse, és övé legyen az „utolsó szó”, teljesen elnémítva a vallás ellen felhozott kifogá- sokat. A Próféta (béke legyen vele) Pecsétje, aki a bölcsesség és erkölcsi tökéle- tesség legmagasabb fokát érte el, ezt a szándékot szimbolizálja. Aszerzõ minden munkája egyetlen cél körül összpontosul: átadni a Korán üze- netét az emberiségnek, így bátorítani õket arra, hogy gondolkodjanak el a hittel kapcsolatos alapvetõ kérdéseken, mint például Isten létezésén és egységén vagy a Túlvilágon, és hogy megmutassa a hitetlen rendszerek hazug alapjait és káros hatását. Harun Yahya mûveit szívesen olvassák a világ számos országában, Indiától Amerikáig,Angliától Indonéziáig, Lengyelországtól Boszniáig, Spanyolország- tól Brazíliáig. Könyvei hozzáférhetõk angol, francia, né- met, olasz, portugál, urdu, arab, albán, orosz, szerb- horvát, ujgur török és indonéziai nyelven is. Anagy népszerûségnek örvendõ könyvek szá- mos embernek alapozták meg az Istenbe vetett hitét, másokét pedig elmélyítették. A gondola- taiban rejlõ bölcsesség és az egyszerû, kön- nyen érthetõ stílus különös hangulatot köl- csönöz ezeknek a könyveknek, ami

3. azonnal megragadja az olvasót. A könyveket a hatékonyság, a határozott ered- mények és a megcáfolhatatlanság jellemzi. Valószerûtlen, hogy aki végigolvas egyet, és valóban el is gondolkodik rajta, az továbbra is komolyan hihetne bár- milyen materialista, ateista, hitetlen filozófiai rendszerben. Vagy ha mégis, az csak érzelmi alapon képzelhetõ el, hiszen ezek a könyvek alapjaikban cáfolják meg a materialista elméleteket. Harun Yahya könyveinek köszönhetõen minden mate- rialista filozófia vereséget szenved. Kétségtelen, hogy mindez a Korán bölcsességébõl és fényébõl származik. Ha- run Yahyában nincs személyes büszkeség, csak szolgálni szeretne, segíteni ab- ban, hogy az emberek megtalálják az Istenhez vezetõ utat.Akönyvek kiadása nem anyagi haszon érdekében történik. Mindezeket a tényeket figyelembe véve azok, akik arra biztatják az embere- ket, hogy olvassák ezeket a könyveket, amelyek felnyitják a szív szemeit, és hoz- zájárulnak ahhoz, hogy Isten még elkötelezettebb szolgái legyenek, felbecsülhe- tetlen értékû szolgálatot tesznek. Mindamellett, ahogy ez már korábbi tapasztalatokból is bebizonyosodott, csak idõpocsékolás lenne olyan könyveket népszerûsíteni, amelyek zûrzavart terem- tenek az emberek fejében, ideológiai káoszhoz vezetnek, és nem oszlatják el a szív kétségeit. Ilyen hatásokkal azok a könyvek bírnak, amelyek a hangsúlyt in- kább a szerzõ irodalmi érdemeire helyezik, mint arra a nemes célra, hogy meg- óvják az embereket hitük elvesztésétõl. Akik kételkednek ebben, egyértelmûen láthatják, hogy Harun Yahya egyetlen célja az, hogy a hitetlenséget legyõzze, és a Korán erkölcsi elveit terjessze. A sikere, a hatása és a fontossága egyértelmû- en megmutatkozik az olvasó meggyõzõdésében. Egyvalamit mindenképpen szem elõtt kell tartani: a folyamatos konfliktusok, kegyetlenség, és minden megpróbáltatás, amiben a muszlimoknak részük van, a hitetlenség ideológiájára vezethetõ vissza. És csak akkor vethetünk véget nekik, ha a hitetlenség ideológiáját gyõzzük le, és megbizonyosodunk arról, hogy min- denki tud a Teremtés csodáiról és a Korán erkölcsérõl, és aszerint tud élni. Ha a világ mai állapotát nézzük, amely az erõszak, korrupció és agresszió lefelé tar- tó spiráljába kényszeríti az embereket, egyértelmûvé válik, hogy ezt a szolgála- tot minél hamarabb és minél hatékonyabban el kell végezni, különben már késõ lehet. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Harun Yahya könyvei vezetõ szerepet vál- laltak fel ebben. Isten engedelmével, ezek a könyvek eszközzé válhatnak, ame- lyek segítségével a huszonegyedik század embere is megtalálhatja a békét és a boldogságot, az igazságot és örömöt, amit a Korán ígér.

4. AZ OLVASÓHOZ - Ebben a könyvben és egyéb mûveinkben is különös hangsúlyt kap az evolúciós csa- lás, ennek oka pedig az, hogy ez az elmélet mindenféle vallásellenes filozófia alapja lett. A darwinizmus, amely tagadja a Teremtést s ezáltal Isten létezését, 140 éven ke- resztül rengeteg embert fordított el a hittõl, vagy legalábbis kétségek közé taszította õket. Ezért nagyon fontos hitbeli feladat, hogy megmutassuk, ez a teória hazugság.Alap- vetõ szolgálattétel, hogy minden emberhez eljuttassuk ezt a lényeges információt. Ta- lán lesz olyan olvasónk, akinek csak egyszer lesz lehetõsége arra, hogy valamelyik köny- vünket elolvassa. Ezért úgy látjuk helyénvalónak, ha minden könyvünkben, még ha csak vázlatosan is, helyet adunk ennek a témának. - Egy másik dolog, amire fel kell hívnunk a figyelmet, a könyvek tartalmával kapcso- latos. Az író minden munkájában a Korán segítségével világítja meg a hitbeli kérdé- seket, és arra hívja az embereket, hogy tanulmányozzák és integrálják életükben Isten szavait. Világosan megmagyaráz minden kérdést, ami Isten jeleivel kapcsolatban fel- vetõdik, olyan módon, hogy ne maradjon semmi kétség és kérdõjel az olvasó fejében. - A könyvek tiszta, egyszerû és gördülékeny stílusa lehetõvé teszi, hogy héttõl hetven- hét éves korig mindenki könnyen megértse õket. Hatásos és egyszerû stílusú könyvek, melyek ugyanakkor az „egy szuszra” elolvashatóság kritériumának is megfelelnek. Még azok is, akik határozottan elutasítják a vallást, kénytelenek elismerni, hogy a könyvek tartalma igaz, hiszen hatással vannak rájuk a tények, amelyeket az írások felsorolnak. - Akönyvet, amit Ön a kezében tart, nemcsak egyedül, hanem másokkal együtt, kölcsö- nös beszélgetés keretében is forgathatják az olvasók, akárcsak az író egyéb mûveit.Akik hasznos információkra szeretnének szert tenni ezekbõl a kötetekbõl, igény szerint cso- portban is olvashatják õket, megbeszélhetik a felmerülõ kérdéseket, gondolatokat és tapasztalatot cserélhetnek. - Az is óriási szolgálat, ha valaki segít, hogy ezek a könyvek, amelyek kizárólag Isten megelégedéséért íródtak, másokhoz is eljussanak és közremûködik abban, hogy má- sok is megismerjék, elolvassák õket. Hiszen az író minden munkája rengeteg értékes információt tartalmaz és rendkívül meggyõzõ. Ezért az, aki a vallásról akar mesélni, a legnagyobb hatást akkor éri el, ha másoknak is javasolja ezeknek a könyveknek a ta- nulmányozását. - Ezek a munkák, más szerzõk mûveitõl eltérõ módon, mellõzik az író személyes meg- gyõzõdését, a kétséges forrásokra támaszkodó magyarázatokat, nem találkozunk ben- nük szakrális témákat sértõ viselkedéssel, tiszteletlen, figyelmetlen hangnemmel, sem pedig elszomorító, kétséget és reménytelenséget ébresztõ stílussal. GLOBAL PUBLISHING Talatpasa Mah. Emirgazi Caddesi Ibrahim Elmas Ismerkezi A Blok Kat 4 Okmeydani - Istanbul / Turkey Phone: (+90 212) 222 00 88 w w w . h a r u n y a h y a . c o m - w w w . h a r u n y a h y a . n e t

5. A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI „Az evilági élet csak mulatozás és játék. A túlvilági lakhely az [örök] élet! Bárcsak tudnák!” (Korán, 29:64) HARUN YAHYA

6. TARTALOM Bevezetõ 9 Tudatában van Ön annak, hogy egy hamis világban él? 13 A hamis világ elöljárói, akik a tûzbe hívnak 62 A hívõk élete, akik tudják, hogy az evilág áldásai múlandók 68 Az igazi élet színhelye: a Túlvilág 79 A darwinizmus bukása 92

7. BEVEZETÕ Az ember lépten-nyomon szépséggel és áldásokkal ta- lálkozik, melyeket Isten teremtett a számára, s ezek mély nyomot hagynak a szívében. Ilyen áldás például a tisz- ta levegõ, amit belélegzünk, a szebbnél szebb tájak, melyek oly különbözõek lehetnek, az állatvilág páratlan szépsége, a pompás növények, virágok. Van azonban valami, amit tudnunk kell mindarról, ami szép ebben a világban, egy na- gyon fontos dolog. Urunk szavaival szólva: „...Az evilági élet csupán csalóka holmi.” (Korán, 3:185) Ez a világ félrevezetõ, mégpedig azért, mert múlan- dó, mert egy napon bizonyosan vége lesz. „Aki megterem- tette a halált és az életet, hogy próbára tegyen bennete- ket, ki munkálkodik a legjobban? Õ a hatalmas és a megbocsátó...” AKorán ezzel az ájával emlékeztet arra, hogy Isten, azért teremtette meg a Földet és ennek a világnak az áldásait, hogy próbára tegye az embereket, melyikük tanú- sít szép viselkedést. Az ember csak nagyon kevés ideig ma- rad ezen a Földön, és csupán korlátozott mértékben része- sülhet ennek a világnak az áldásaiból. Az ember igazi élete a túlvilági élet. Isten, a Koránban ekképpen adta hírül, hogy 9

8. a túlvilág az „igazi élet”: „Az evilági élet csak mulatozás és játék. A túlvilá- gi lakhely az [örök] élet! Bárcsak tudnák!” (Korán, 29:64) Ezért aztán félrevezeti magát az ember, ha céljául na- gyon rövid evilági életét teszi meg és az evilági dolgok megszerzésén fáradozik. Isten, emlékeztet minket a Korán ájáiban arra, hogy mindaz, amit ebben az életben megszerez- hetünk, múlandó és értéktelen. Isten, emlékeztette és intet- te az embereket arra, hogy amit ezen a világon meg lehet sze- rezni, az múlandó és értéktelen: „...Õk az evilági [élet] forgandó javai után kapkod- nak és azt mondják: ’Megbocsátás adatik nékünk.’ És hogyha hasonló forgandó javak kínálkoznak nekik, akkor azok után [is] kapkodnak. Vajon nem köttetett velük az Írás szerzõdése, hogy ne mond- janakAllahról mást, mint az Igazságot? Holott ta- nulmányozták azt, ami [az Írásban] van.Atúlvilá- gi lakhely jobb azoknak, akik istenfélõk. Vajon nem éltek az eszetekkel?” (Korán, 7:169) Mohamed próféta (Isten áldása és béke legyen vele) ekképpen világított rá egyik mondásában a különbségre, ami a Paradicsom és e között a világ között van: Abu Huraira (Isten áldása rá) azt mesélte: „A Prófé- A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 10

9. ta, béke legyen vele, azt mondta: ’Egy íjhossznyi hely a Paradicsomban jobb, mint bármi, amire a Nap fel- kel vagy lenyugszik (vagyis bárminél, ami ezen a vi- lágon van).’” (Buhari, Bed’ü’l-Halk 8, Tefsir, Vaki’a; Müslim, Cennet 6, (2826); Tirmizi, Cennet I, (2525).) „Egy akkora hely a Kertben, mint bármelyikõtök nyi- la vagy ostora jobb, mint ez a Föld és minden, ami ben- ne van…” (Hz. Anasztól való az idézet.) Ahogyan Mohamed próféta (Isten áldása és béke le- gyen vele) hírül adta, az evilági áldások csupán szerény pél- dái a Paradicsombélieknek. Bármilyen szépnek, vonzónak és tartósnak tûnnek is az evilági élet ajándékai, az embernek soha nem szabad elfelejtenie azt a fontos igazságot, mely ezek mögött rejtõzik, vagyis múlandóságukat. Tudnunk kell, hogy az evilág hamis díszeinek szeretete, mely félrevezetõ, ezen a világon is és a következõ világon is a szomorúság forrása lesz, és minden pillanatot ennek megfelelõen kell eltöltenünk. Isten, ígéretet tett arra, hogy ezen világon is és a kö- vetkezõ világban is „szép élete” lesz annak, aki az igazi, a túlvilági életért tesz erõfeszítéseket. (Korán, 16:97) Ellen- kezõ esetben pedig „a megélhetése szûkös lesz”. „Aki azonban elfordul az intésemtõl, annak a meg- élhetése szûkös lesz, és a Feltámadás Napján vakon fogjuk õt feltámasztani.” (Korán, 20:124) 11

10. Ahívõk tudatában vannak ennek az igazságnak, mely megtalálható a Koránban. Tudják, hogy minden pillanat, amit megélnek, minden, amivel ebben az életben találkoz- nak, próbatételeik részét képezik. Ezért nem kötõdnek szen- vedélyesen ennek a világnak az áldásaihoz, hanem egész éle- tükben úgy élnek, hogy elnyerhessék a megígért Paradicso- mi lakhelyet. Céljuk az, hogy Isten tetszését elnyerjék, ezt a világot pedig csupán annyira becsülik, amennyire muszáj. Ezért életük szépen telik, és szívük is nyugodt, kiegyensú- lyozott.Azok pedig, akik nem tudják ezeket az igazságokat, vagy tudják, de inkább úgy tesznek, mintha észre sem ven- nék, mohóságuk miatt többnyire szomorúak és boldogtala- nok. Ez a könyv olyan példákat említ, amelyekkel nap mint nap bárhol találkozhatunk.Afelesleges szomorúságokról és kellemetlenségekrõl szól, amelyek azokat sújtják, akik hagy- ják, hogy félrevezesse õket ennek a világnak a hamissága, s emellett bemutatja, hogyan lehet mindettõl megszabadulni. Beszél a hívõk kiegyensúlyozott életérõl, akik az igazi éle- tért, a túlvilági életért munkálkodnak. Ez a könyv arra hív- ja az embereket, ami „jobb és maradandóbb”. Egy Istennek tetszõ életre, amelyrõl Isten azt mondja: „Bármi is adatott néktek, az [csupán] az evilági élet élvezete és sallangja. Ami Allahnál van, az jobb és maradandóbb! Vajon nem éltek az eszetekkel?” (Korán, 28:60) A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 12

11. TUDATÁBAN VAN ÖN ANNAK, HOGY EGY HAMIS VILÁGBAN ÉL? Van egy fontos tulajdonság, amely megkülönbözteti egymástól a hívõket és a hitetleneket: az értelem. Olyan tulajdonság ez, amit Isten az Õ hívõ szolgái számára teremtett, és az illetõ hite, istenfélelme és alávetésének mér- téke arányában gyarapszik.Az istenfélelem és az õszinte hit egy olyan megértést biztosít a hívõ számára, amelynek se- gítségével életének minden pillanatában Isten tetszésére va- lóan tud cselekedni. Az ilyen ember hallgat a lelkiismereté- re és a Koránnal leginkább összhangban lévõ viselkedést vá- lasztja, minek következtében magatartása tökéletes lesz és egész életére kiterjed. Isten, a Koránban így adja hírül azt, hogy hívõ szolgáinak megadta ezt a kegyet: „Ti hívõk! Ha félitek Allahot, segítséget ád Õ nék- tek, jóvá teszi rosszcselekedeteiteket és megbocsát. Allah kegyelme nagy.” (Korán, 8:29) Egy hitetlen azonban, bármilyen okos is, ameddig nem hisz, addig nem adatik meg neki az az értelem, amel- lyel felfoghatná Isten hatalmasságát, vagy megérthetné a vi- 13

12. lág múlandóságát, amelyben él, és - ebbõl kifolyólag – fel- mérhetné, hogy mit kell tennie. Hiszen az értelem nagyon más, mint az ész. Nem lehet munkával és tapasztalattal fel- halmozni, nem lehet matematika példákkal vagy bonyolult feladatokkal fejleszteni.Az értelem, kizárólag Istentõl jövõ kegy, értés és felfogóképesség, mely a hívõk sajátja. Isten, a Koránban több helyütt is felhívja a figyelmün- ket, hogy a hitetlenek híján vannak az értelemnek. Néhányuk így szól: „…Ám azok, akik hitetlenek, hazugságokat eszel- nek kiAllah ellen.Anagyrészük nem él az eszével.” (Korán, 5:103) „A hitetlenek hasonlatosak ahhoz a jószághoz, amelyet valaki szólít, de az nem hall meg mást, csak [hangos] hívást és kiáltást. Süketek [õk], né- mák és vakok. Nem használják az eszüket.” (Korán, 2:171) „Allah szemében a legrosszabb élõlények a süketek és a némák, akik nem élnek az eszükkel.” (Korán, 8:22) A legfõbb oka annak, hogy a hitetlenek valódinak hi- szik ezt a világot, elfelejtik a túlvilágot és csupán kedvtelé- seiknek hódolnak az, hogy – az ája is ezt példázza – , „nem érik fel értelemmel” a dolgokat. Emiatt egész életük, úgy hi- A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 14

13. szik, csupán erre a világra korlátozódik. Mondhatni teljes mértékben ez a világ van a látószögükben és mindent esze- rint látnak és értékelnek. Ennek a világnak csak a külsõ má- zát látják, valódi célját képtelenek érteni, életük úgy telik el, hogy a túlvilágról teljesen megfeledkeznek. Isten a Korán- ban azt mondja az ilyen emberekrõl: „Õk csak azt tudják, ami az evilági életbõl kívülrõl látható.Atúlvilágra azonban ügyet sem vetnek. Va- jon nem estek-e gondolkodóba? Allah az egeket és a földet, s ami közöttük van, valóságos és megsza- bott határidõvel teremtette.Az emberek között so- kan nem hisznek abban, hogy találkozásuk lesz Urukkal.” (Korán, 30:6-7) Jóllehet Isten, a Korán ájáiban közölt információt en- nek a világnak a valódi arcáról, és figyelmeztette az embe- reket, hogy ne higgyenek ennek a hamis világnak: „Az emberek számára tetszetõssé tétetett, hogy szeressék [mindazt, amire] vágynak: az asszonyo- kat, a gyermekeket, a bõséges arany és ezüst va- gyont, a szép és nemes lovakat, a jószágokat, és a szántóföldet. Ezek az evilági élethez szükséges ja- vak, de Allahnál van a legszebb hely, ahová az em- ber majd visszatér!” (Korán, 3:14) „Az evilági élet csak játék és mulatozás. A túlvilá- Harun Yahya (Adnan Oktar) 15

14. gi lakhely bizony jobb azoknak, akik istenfélõk. Va- jon nem élnek az eszükkel?” (Korán, 6:32) Más ájában pedig Isten azt mondja: „De nem! Ti a to- vasietõ (evilágot) szeretitek, és elhanyagoljátok a túlvi- lágot.” (Korán, 75:20-21), ezzel emlékeztetve arra, hogy az emberek figyelmükön kívül hagyják azt, hogy az igazi éle- tet majd a túlvilágon fogják élni. Ez a viselkedés kétségte- lenül az örökkön-örökké tartó veszteség felé sodorja õket. A nagy Iszlám tudós, a felettébb bölcs Imám Ghazali is erre emlékeztetett egy elõadásában, az evilág ajándékai- nak múlandóságáról mesélt és arról, hogy a túlvilági kegy- hez képest ezek mennyire haloványak és értéktelenek, és ar- ra hívta az embereket, hogy az igazi életért, a túlvilági éle- tért munkálkodjanak: …Az evilági uralkodók rangja eltörpül, halovány ah- hoz képest, ahol õk vannak, össze sem hasonlítható a kettõ! A túlvilági uralomról a Magasztos és Min- denható Isten azt mondja: „És amikor ott [körül]né- zel, akkor gyönyörûséget és nagy birodalmat látsz.” (Korán, 76:20) Tartsd te is nagyra a túlvilági birodalmat, amelyrõl a Magasztos és Mindenható Isten azt mondja, hogy hatalmas uralom! Te is nagyon jól tudod, hogy ez a világ és az, ami ben- ne van, kevés és értéktelen. Az élet rövid, az evilági élet aján- A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 16

15. dékai csupán rövidéletûek. Mi pedig fogjuk magunkat, és szí- vünket, vagyonunkat áldozzuk ennek a kevésnek a megszer- zéséért, hogy csak egy kicsit velük lehessünk. Vannak, akik el tudják érni ezeket a dolgokat, és vannak, akik nem, ezért irigylik azokat, akiknek megadatott. És nem törõdnek azzal, hogy életüket, vagyonukat veszélybe sodorják ezeknek a dolgoknak a megszerzéséért. (Imám Ghazali, Cennete Do- gru, (Yedi Geçit), Minhacü’l-Abidin, 319.o.) AZ IGAZI ÉLET A TÚLVILÁGON VAN Az emberek, teremtésük és életük céljáról, az Istennek va- ló szolgálat módjáról és az életre vonatkozó minden igazság- ról a Korán útmutatásával szerezhetnek tudomást. Az elõzõ sorokban már utaltunk rá, hogy a Korán azt mondja a túlvi- lágról: „az az igazi élet”. Vagyis ez azt jelenti, hogy a világ, ahol most élünk – szintén a Korán ájáinak szavaival élve – csupán „a játék helye”, egy „próbaközeg” az emberek számá- ra. Amikor az ember átkerül a túlvilágra, evilági élete nem lesz más, csupán néhány emlék az elméjében. Úgy tûnik majd, hogy az evilági élet „egy szempillantás” volt csupán a túlvilághoz viszonyítva. Ezt a következõ példával szem- léltethetjük: Képzelje el, hogy álmában egy szép tavaszi napon egy folyó partján sétálgat. Képzeljen maga elé egy olyan környe- Harun Yahya (Adnan Oktar) 17

16. zetet, ahol lágyan és hûvösen fúj a szél, hallja a csobogó víz kellemes hangját, és szebbnél szebb virágok nyílnak. Kép- zelje el, hogy ez a panoráma tárul Ön elé, miközben egy na- gyon kedves barátjával beszélget, beszívják a virágok tisz- ta, friss illatát és hallgatják a madarak csicsergését. Most kép- zelje el, hogy miközben ezek a kellemes érzések kerítik Önt hatalmukba, felébred és kiderül, hogy valójában csak az ágyában fekszik. Ekkor Ön észreveszi, hogy mindaz, ami- rõl azt hitte, valóság, valójában csupán álom volt, egy álom- világ, mely az Ön agyában képzõdött és egyszer csak eltûnt. Most pedig képzeljük el, hogy ugyanezek a dolgok éb- redés után történnek meg Önnel. Tegyük fel, hogy egyik ba- rátjával, akit szeret, mindenféle szép dologról beszélget, és tényleg megnyugtató a folyóparton sétálgatni vele. Ha megkérdezik Öntõl, hogy e kettõ közül melyiket szeretné átélni, kétség sem lehet, Ön így válaszol: „Azt, amit ébredés után tettem”. Ennek oka pedig az, hogy ami az álomban történik, az ott is marad, és semmi haszna nincsen az ember valódi életére nézve. Senki sem fájlalja igazán azt, amit álmában veszített el, hiszen tudja, hogy ez világi éle- tét nem befolyásolja. És az ember, bármennyire is élvezi azt, ami álmában történik vele, soha nem élvezi annyira, mint- ha a való életben, éber állapotban élné át. Ha összehasonlítjuk ezt a világot és a túlvilágot, ugya- 18

17. núgy, ahogyan összehasonlítottuk az álmot és a való életet, az evilági élet nagyon rövid és múlandó.Ahogyan Ön álmá- ból ébredve kilép az álomvilágból és visszatér valódi életé- be, ugyanígy a nagyon valóságosnak tûnõ evilági élet is rö- vid idõ múlva véget ér, és megkezdõdik az Ön igazi, végte- len, túlvilági élete. A Korán ekképpen ad felvilágosítást ar- ról, hogy az ember a túlvilágon érti meg, milyen rövid ide- ig tartózkodott a Földön: „Õ azt mondja: ’Hány esztendeig idõztetek a föl- dön?’Azt mondják: ’Egy napig, vagy a nap egy ré- szét. Ám kérdezd meg azokat, akik [tudnak] szá- molni!’Azt mondja: ’Csupán rövid ideig tartózkod- tatok - ha tudtátok volna!’” (Korán, 23:112-114) Isten, egy másik ájában arra figyelmeztet, hogy aho- gyan az esõvel szárba szökkenõ, majd száraz kóróvá váló ve- tés, úgy az evilági élet is „csalóka holmi” és egy napon min- denképpen vége lesz: „Tudnotok kell, hogy az evilági élet csak játék, mu- latozás, sallang, kérkedés egymás között és (vetél- kedés) a javak és a gyermekek gyarapításában. Olyan ez, mint a záporesõ, melynek áldása tetszik a hitetleneknek. Majd elszárad, és látod, hogy el- sárgul. Aztán száraz kóró lesz. A túlvilágon azon- ban a (hitetleneknek) szörnyû büntetés, (a hívõk- Harun Yahya (Adnan Oktar) 19

18. nek pedig) megbocsátás és (Allah) tetszése lesz az osztályrészük. Az evilági élet csupán csalóka hol- mi.” (Korán, 57:20) Akkor hát óriási félrevezetés, ha az ember – miután tudja ezt az igazságot a Koránból – , mohón az evilág java- ira vágyik, ezek miatt szomorkodik.Ahívõk tudják, hogy en- nek a világnak az ajándékai Isten kegyei az õ számukra, és arra valók, hogy a hívõk elnyerjék általa Isten tetszését, és mindegyiket eszközként használják fel e cél érdekében. Is- ten, õszinte viselkedésük jutalmaként, a hívõk minden tet- tét áldásossá teszi, a túlvilágon pedig a végtelen Kerttel ju- talmazza meg õket. Akik pedig nem képesek látni a világ hamis arcát, s megelégszenek vele, azok nem munkálkodnak a túlvilágért. Mivel valóságosnak hiszik azt a világot, amelyben élnek, minden tervük erre a múlandó életre irányul. Isten, még ha ezen a világon olykor meg is ajándékozza õket – mindebben bölcsesség van – , a túlvilágon, mely valódi életük, óriási veszteség várja õket. Isten így szól ezeknek az embereknek evilági és túlvilági helyzetérõl és állapotáról a Koránban: „Aki a túlvilág szántóföldjét akarja bevetni, annak gyarapítjuk a vetését. Aki azonban az evilág szán- tóföldjét akarja bevetni, annak adunk abból, de nem lesz osztályrésze a túlvilágon.” (Korán, 42:20) A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 20

19. „És hagytuk ezeknek itt, és atyáiknak, hogy élvez- zék [az evilági életet], amíg hosszúra nem nyúlt az életük. Vajon nem látják, hogy a föld[ük]re jö- vünk, és megkisebbítjük azt a szélein? Õk lesznek- e hát a gyõztesek?” (Korán, 21:44) „…Mondd: ’Élvezd csak egy kevéssé a hitetlensé- gedet! Bizony, kárhozott vagy te a [Pokol] tüzére kárhozottak között.” (Korán, 39:8) „Hagyd õket, hadd egyenek, élvezzenek és kecseg- tesse õket az [evilág] reménye! Ám majd megtud- ják!” (Korán, 15:3) Ahhoz, hogy az emberek ne ezzel szembesüljenek a túlvilágon, el kell gondolkozniuk a Korán emlékeztetõin és tanulniuk kell azokból. AZ EVILÁG SZÉPSÉGEI TÖKÉLETLENEK Ha Ön összehasonlítja ezt az életet a túlvilágival, az evilá- gi élet olyan, mint egy álom vagy egy ábránd, ennek elsõ- számú oka pedig az, hogy ez a világ tele van hiányossággal. Ahogyan az álomban megevett alma íze és a jóllakottság ér- zete szertefoszlott, miután Ön felébredt, úgy az evilági dol- gok élvezete is tökéletlen és félrevezetõ a túlvilághoz képest. Isten, a Koránban ekképpen emlékezteti az embereket arra, hogy ez a világ becsapja õket: Harun Yahya (Adnan Oktar) 21

20. „…Allah ígérete igaz. Ne hagyjátok hát, hogy az evi- lági élet elkápráztasson benneteket, és ne hagyjá- tok, hogy az elkápráztató elkápráztasson bennete- ket Allahot illetõen!” (Korán, 31:33) Isten az embert száraz agyagból teremtette meg, majd az Õ Saját lelkébõl életet lehelt belé, az ember a „nem- lét” állapotából, a „létezés” állapotába került. Isten job- ban ismeri az ember lelkének minden rezdülését, a gyengéit, a vágyait, azt, hogy mi tetszik neki vagy mi- re van szüksége, az aggodalmait, a félelmeit, mint maga az ember. Isten az egyik ájában így adja hírül, milyen közel van hozzánk: „Megteremtettük hajdan az embert és tudjuk, hogy milyen [gonosz gondolatokat] sugall néki a lelke. Mi közelebb vagyunk hozzá, mint a nyaki ütõere.” (Korán, 50:16) Az ember a lelke mélyén igazán vágyik a tökéletesség- re. Isten, aki ismeri az ember összes kívánságát és vágyát, a próbatétel szükséges részeként, a világi életet számtalan ál- dással és ugyanakkor hiányossággal teremtette meg. Ha él- ni akar, ha meg akar szabadulni ezektõl a hiányosságoktól, ha meg akar tisztulni hibáitól, az embernek meg kell dolgoz- nia érte. És még ezzel együtt sem lehet elérni a tökéletessé- get ebben a világban, amit az ember úgy szeretne. Isten, ezt A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 22

21. a kegyet a Paradicsomi életre tartogatja és csak azoknak a szolgáinak fogja adni, akik megérdemlik. Az embernek, puszta létezése fenntartásáért is, renge- teg hiányossággal kell szembenéznie. Kivétel nélkül minden- kinek muszáj minden nap ennie, aludnia, elkerülnie a beteg- ségeket, tisztálkodnia, odafigyelnie magára. Ugyanígy, ah- hoz, hogy az ösztönén negatívumaitól megtisztuljon, és tisz- ta erkölcsre tegyen szert, az embernek mindig használnia kell lelkiismeretét és józan eszét. Isten teremtése tökéletes, Urunk mindenre képes, bár- mit létre tud hozni, amit csak akar, ezt példázza az alábbi ája: „Õ Allah, a Teremtõ, az Alkotó és a Megformázó. Õt illetik meg a legszebb nevek. Õt magasztalja (mind)az, ami az egekben és a földön van. Õ a ha- talmas és a bölcs.” (Korán, 59:24) Isten azonban, bizonyos hiányosságokat, tökéletlen- séget teremt, hogy ezzel elgondolkoztassa szolgáit. Ha egyenként végiggondoljuk ezeket a hiányosságo- kat és összevetjük a Paradicsomi élet tökéletes voltával, ta- lán jobban megértjük, milyen bölcsesség rejlik ennek a vi- lágnak a hibái mögött. Nézzünk rögtön egy példát! Az em- ber, bármennyire is erõlködik, nem tud tovább ébren marad- ni két-három napnál. Ezután szép lassan elveszíti a tudatát és aztán már nem is tud magáról. Ugyanígy, ha valaki napo- Harun Yahya (Adnan Oktar) 23

22. kig nem fürdik, áporodottá válik, egy idõ után pedig teste na- gyon is visszataszító változásokon megy át. Ráadásul az em- ber kénytelen rendszeresen enni és törõdnie is kell magával. A betegség is a tökéletlenségek egyike. Az ember olyan gyenge, egy apró, szemmel nem is látható baktérium vagy vírus ledönti õt a lábáról úgy, hogy hetekig pihennie kell és nem is tud mást tenni. Ilyen állapotban aligha képes valami- re, szinte semmit sem tud élvezni, mások segítségére és el- látásra szorul. Urunk, az Õ végtelen kegyelme folytán, megteremtet- te azokat a lehetõségeket is, amelyekkel elfedhetõk a hiányos- ságok, amikkel az ember nap mint nap szembesül. Ételt adott az embernek, amellyel erõhöz, egészséghez juttatja õt, eszközöket, amelyek a tisztaságot biztosítják a számára, és gyógyszereket arra az esetre, ha megbetegedne. Mindez, Isten irgalmasságának és védelmének a megnyilvánulása az emberek felett. Az evilági életben a fentiekhez hasonló fizikai töké- letlenségek mellett lelki megpróbáltatások is érik az embert. A szív fájdalma, a félelmek és aggodalmak csupán néhány ezekbõl a nehézségekbõl. Ráadásul az ösztönén igen gyor- san megun mindent; nagy lobbal nekilát valaminek aztán egy idõ után elege lesz belõle. Ezek mind olyan hibák, amiket Is- ten szándékosan teremtett meg az evilági életben. A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 24

23. Azt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy míg a hi- tetlenek számára hatalmas büntetéssé változnak a lelki kí- nok, addig a hívõk élete ezektõl távol áll. Az ember ösztön- énje számos elõnytelen tulajdonsággal együtt teremtetett, a hit és az Istenfélelem azonban eltávolítja az illetõt a rossz- tól és az ösztönén gyengeségeitõl. Ha valaki õszinte hittel és alávetéssel kötõdik Istenhez, akkor nem fog aggódni, nem lesz egykedvû, nem fog félni és nem lesz szomorú. Ezért a lelki fájdalmak, amikrõl beszéltünk, inkább a hitetlenek számára jelentenek nehézséget. Isten, mindazokkal a hiányosságokkal, tökéletlensé- gekkel, amiket teremt, a világ hamis arcát mutatja meg az em- bereknek. Ezáltal az embernek hiányozni fog az az élet, amelyet nem árnyékolnak be a hibák, amely teljes és maku- látlan: vagyis a Paradicsomi élet. A Paradicsomban az em- berek örökké élnek és semmi miatt nem szenvednek, sem- mi sem untatja õket és soha nem fáradnak bele semmibe. Is- ten, errõl így szól a Koránban: „És azt mondják: ’DicsõségAllahnak,Aki eltávoz- tatta tõlünk a szomorúságot. Bizony a mi Urunk megbocsátó és hálás, Aki – az Õ kegye által – az [örök] tartózkodás hajlékába szállásolt el minket, ahol nem nyomaszt fáradtság, sem pedig kimerült- ség.’” (Korán, 36:34-35) Harun Yahya (Adnan Oktar) 25

24. Egy másik ájában Isten így szól arról, hogy a Paradi- csomban az emberek mindent meg fognak találni, amit csak szeretnének: „Akik azt mondják: ’A mi Urunk Allah”, aztán az egyenes úton járnak – azokhoz lejönnek az angya- lok [mondván]: ’Ne féljetek és ne legyetek szomor- úak! Örvendezzetek a Paradicsomnak, amelyre ígéretet kaptatok! Mi a gyámolítóitok vagyunk az evilági életben és a túlvilágon. Tiétek lesz ott, amit csak megkívántok.” (Korán, 41:30-31) Mivel a hitetlenek nem hisznek a túlvilág létezésében, ösztönénjük késztetéseit ebben a világi életben próbálják meg kielégíteni.Azt hiszik, boldogságuk annak arányában növek- szik, mennyire tudnak részesedni az evilág áldásaiból. Ezért aztán mohón és kapzsi vággyal vetik magukat az evilág dol- gai után, ahogyan ezt a következõ Korán-idézet is példázza: „Hagyj Engem azzal, akit önmagában teremtettem, neki bõséges vagyont adtam, s [vele állandóan] je- lenlévõ fiakat. Bizony könnyûvé tettem [az életét], mindezek után mohón akarja, hogy még többet adjak.” (Korán, 74:11-15) Pedig ezek a dolgok nem biztosítják az ember számá- ra a boldogságot, egyik sem.Ahitetlenek szívére az üresség érzése telepszik, melynek valódi oka az, hogy életvitelük- A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 26

25. ben nincs helye Istennek, s így ezt az ürességet megpróbál- ják anyagi dolgokkal kitölteni. Isten úgy teremtette meg az embert, hogy csak akkor leljen nyugalomra és boldogságra, ha Isten nevét említi. Aki nem emlékezik meg Istenrõl, an- nak élete üres vágyakkal telik, így például a vagyonhoz kö- tõdik, az anyagi javakat hajhássza, vagy a pozíciót, az elis- merést, melyekrõl azt hiszi, majd boldogítani fogják õt. Az ember a túlvilágon ismeri fel, milyen hiábavalóak is voltak az erõfeszítései ezen a világon.Atúlvilágon fájdal- mas büntetést kell elszenvednie, amiért ezen a világon elfor- dult Isten tetszésének keresésétõl. Olyan büntetés lesz ez, amelynek elkerüléséért az emberek odaadnák akkor a csa- ládjukat, és a vagyonukat, amihez ezen a világon szenve- délyesen ragaszkodtak, amelyért éjt nappallá téve dolgoztak. Mindent felajánlanának, amijük csak van, ha megmenekül- hetnének akkor a büntetéstõl. Isten így szól a hitetlenek túl- világi helyzetérõl: „És ha minden vétkes léleknek a birtokában lenne minden, ami a földön van, bizony [szeretné] magát megváltani avval [a büntetéstõl]. Elrejtik a megbá- násukat, miután [már] látják a büntetést. És igaz- ságosan tétetik ítélet közöttük. Nem fognak jogta- lanságot szenvedni.” (Korán, 10:54) „Ha azoknak, akik vétkesek, minden a birtokukban Harun Yahya (Adnan Oktar) 27

26. lenne, ami a földön van és azzal együtt mégegyszer annyi, bizony szeretnék azzal megváltani magukat a Feltámadás Napján a szörnyû büntetéstõl! Oly- asmi mutattatik meg nekik Allahtól, amivel nem számoltak.” (Korán, 39:47) „[pedig] látják egymást.Agaztevõ azt szeretné, ha kiválthatná magát a kínzás alól e napon a gyerme- keivel, a feleségével, a testvérével, s a nemzetségé- vel, amely menedéket adott neki, s mindenkivel, aki a földön van, hogy ezáltal megmeneküljön. De nem! Ez bizony a Ladza (lobogó tûz)!” (Korán, 70:11-15) Az embert az menti meg ezen a világon a fájdalom- tól, a túlvilágon pedig az örök büntetéstõl, ha hisz, és Isten tetszését keresve él. Isten a Koránban megígérte azoknak, akik eszerint élnek, hogy ezen a világon is és a túlvilágon is szép életük lesz: „Aki jótettet cselekszik, lett légyen õ férfi, avagy nõ, és [amellett még] hívõ, azt bízvást jó életre fogjuk majd életre kelteni! És a fizetségüket a legjobb tet- teik szerint fogjuk viszonozni.” (Korán, 16:97) Az Iszlám egyik nagy tudósa Abdulkhadir Geilani is arra emlékeztetett, hogy az embernek nem az evilági élet el- foglaltságaival kell töltenie az idejét, hanem azzal, hogy Urunk tetszését keresse és a túlvilágot elnyerje, és azt mond- A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 28

27. ta, hogy mindent, amit az ember elhagy ezen a világon azért, hogy eszerint az erkölcs szerint élhessen, a legszebb formá- ban megtalál majd a túlvilágon: „Ne az evés, ivás, öltözködés vagy a házasság legyen a legnagyobb gondod, ezek egyszerû dolgok. (Ezek nem cé- lok, ezek eszközök ahhoz, hogy elérd a célodat. Ne tedd meg céllá az eszközt.) Ne feledd, hogy ezekre a nefiszed (ösztön- éned) és a természeted vágyik. De akkor hol van a szív leg- nagyobb igyekezete? Ez az, amit igazán tudnod kell és meg kell találnod. Ne legyenek kétségeid, ez semmi más nem le- het, csak az Igazság meglelése. Erre kell irányuljon az erõ- feszítésed, ez kell legyen a legfontosabb számodra. Akkor leg- komolyabb és õszinte igyekezeted legyen hát Urad és az, ami Õnála van… Az evilág záloga a túlvilág. (…) Az emberek ebbõl a világból a túlvilágba távoznak az emberek közül ahhoz, aki a semmibõl Teremt… ezt tudd. Amitõl ezen a világon megválsz, azt legszebb formá- jában megtalálod a túlvilágon. Légy immáron úgy felkészül- ve, mintha csupán egyetlen nap maradt volna az életed- bõl… (Abdulkhadir Geilani, Gönül Incileri Ikazlar, Bahar Yayinlari, 27,28,29.o.) Harun Yahya (Adnan Oktar) 29

28. A MOHÓ VÁGYA BOLDOGSÁG ÚTJÁBA ÁLL Isten, szól arról a Koránban, hogy az emberi léleknek két kü- lönbözõ tulajdonsága van. Ezek egyike a „lelkiismeret”, mely óv a rossztól és megparancsolja a jót, a másik pedig a „fudzsúr”, ami a rosszra ösztökél.A„fudzsúr” szó azt jelen- ti: „bûnös útra lépni, lázadni, vétkezni, hazudni, elfordulni az igazságtól, rendet bontani; erkölcsi romlást jelent, az is- tenfélelem ellentéte”. Vagyis ez a fogalom felölel mindent, ami az ember lelkében negatív. Isten közli a Koránban, hogy a léleknek fudzsúrt teremtett, ugyanakkor megteremtette az ettõl való tartózkodás képességét is, vagyis a lelkiismeretet: „a lélekre és arra, aki megformálta, és sugallta né- ki a bûnösségét és az istenfélelmét! Boldog, aki megtisztítja azt, és reményében csalatkozik az, aki megrontja.” (Korán, 91:7-10) Az ösztönén fudzsúr részének két fontos tulajdonsá- ga van, amire a Korán felhívja a figyelmet: a szenvedély és a mohóság. Aki nem gondol a túlvilágra és megelégszik ez- zel a világgal, az mindenhez „szenvedélyesen” és „mohón” kötõdik. Próbál úgy élni, mintha a halál és a túlvilág nagyon messze lenne. Azokban a társadalmakban, ahol az emberek nem a Korán erkölcse szerint élnek, az emberi szenvedély dicséretes dolog, sõt keresett tulajdonság. Egy ember, az élet- hez való kötõdése mértékében, illetve az evilágból nyerhe- A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 30

29. tõ haszon megszerzéséért mutatott igyekezettel kivívja a hasonlóan torz értékrendû emberek elismerését. Jóllehet, ha így gondolkozik, az helytelen. Természetesen az embernek törekednie kell arra, hogy szép életet éljen, és meg kell pró- bálnia mindig, minden területen a tõle telhetõ legtöbbet megtenni. Ezzel az eltökéltséggel és határozottsággal azon- ban az „Istennek tetszõ életet” kell keresnie. Ha az emberek elfelejtik, hogy mindent, amijük van, Uruktól kapnak, és el- ragadja õket az evilág szenvedélye, illetve ha a Korán erköl- csét szem elõl tévesztik, az hiba. A Koránban ez az ája felhívja a figyelmet arra, hogy a hitetlenek szenvedélyes szeretettel csüngnek az evilág ja- vain: „és rendkívüli szeretettel szeretitek a vagyont.” (Korán, 89:20) Egy másik ájával Isten arra emlékeztet, hogy a hõn vágyott és szeretett áldások mindegyike „az evilág por- tékája”: „…Az evilág portékája csekély. A túlvilág jobb annak, aki istenfélõ.” (Korán, 4:77)Az itt „portékának” for- dított szó szótári jelentése: „kevés és értéktelen, végül elmú- ló dolog”. Vagyis ha összehasonlítjuk az emberek által hõn áhított evilági áldásokat a túlvilágiakkal, az evilág dolgai ér- téktelenek és hamisak. AKI HAGYJA MAGÁT BECSAPNI A HAMIS VILÁG ÁLTAL,AZ MINDIG GONDTERHELT Minden esemény, amit az emberek átélnek, minden szó, Harun Yahya (Adnan Oktar) 31

30. amit hallanak, minden kép, amit látnak, csakis Isten enge- delmével teremtõdik meg. Ha az ember tudja ezt az igazsá- got és nyugodt emiatt, az a hit biztosította szépségek egyi- ke. Aki tudja, hogy Isten az Uralkodó a Világegyetem min- den létezõje felett, hogy Urunk mindig a legjobbat, legszeb- bet és leghelyesebbet teremti meg az ember számára, az alázatos és alávetõ lesz. Ezért mindig nyugodt és boldog. Tud- ja, hogy Isten mindent meghatározott sors szerint, jóval és bölcsességgel teremt, és bármit tesz is, biztonságban érzi ma- gát. A hívõk alávetése az egyik Korán-idézetben így olvas- ható: „Mondd: ’Nem ér bennünket semmi más, csak az, amit Allah elõírt nekünk. Õ a mi gyámolítónk. Allahra kell a hívõknek hagyatkozniuk.” (Korán, 9:51) Egy hívõ, aki tudja, hogy minden Isten ellenõrzése mellett történik, bármi essék is meg vele, bármilyen gond, nehézség, vagy szükség sújtsa, semmiképpen nem esik két- ségbe. Mindig megpróbálja a jót látni a dolgokban. Minden, amit az ember élete során megél, gondol, mond, a legapróbb részletekig nyilvánvaló Isten elõtt, már akkor, amikor az em- ber még meg sem születetett. Az ember, akkor szembesül a számára meghatározott dolgokkal, amikor eljön az ideje és akkor megéli õket. Mivel tudja, hogy a sorsban minden úgy A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 32

31. van megteremtve, hogy a vége jó, mindig alázatos, nyugodt és biztonságban érzi magát. Isten, a Koránban így szól: „Egyetlen sorscsapás sem esik a földön, vagy ben- netek, hogy – mielõtt azt megteremtettük volna – az Írásban ne állna – könnyû ezAllahnak – hogy ne bánkódjatok azért, ami kicsúszott a kezetek közül és ne örvendezzetek annak, ami néktek adatott. Allah nem szeret senkit, aki beképzelt és dicsekvõ.” (Korán, 57:22-23) Aki nem képes megérteni ezeket az igazságokat, az hagyja magát becsapni a múlandó világ portékája által és vét- kezik önmaga ellen. Aki tévesen azt gondolja, hogy a dol- gok Istentõl függetlenül alakulnak, az módot keres arra, hogy az eseményekbe beavatkozzon. Ha látszólag úgy tûnik, a dolgok rosszul mennek, vagy az ember ellen dolgoznak, ak- kor az ember végtelenül elszomorodik és boldogtalanná vá- lik.Az emberek hite nem helyénvaló, ezért folytonos stressz- ben élnek, a legkisebb dolog is kiûzi az álmot a szemükbõl, túlfeszíti az idegeiket, testileg és lelkileg is kárt okozva bennük. Hogy megszabaduljanak a belsõ feszültségtõl, az emberek végül mindenféle módszerhez fordulnak. Beleme- rülnek a szórakozásba vagy éppen úgy próbálnak megnyu- godni, hogy minden gondolatot számûznek a fejükbõl. Ezek a dolgok azonban nem fognak igazi nyugalmat és boldogsá- Harun Yahya (Adnan Oktar) 33

32. got hozni a szívnek. Hiszen, ahogy Isten mondja az egyik ájá- ban: „Akik hisznek, és akiknek a szívét azAllahról való meg- emlékezés nyugalommal tölti el – bizony a szíveket az Al- lahról való megemlékezés tölti el nyugalommal.” (Korán, 13:28) Az ember csakis úgy leli meg a boldogságot, ha Is- tenhez fordul, aláveti magát Urunknak, és azt az erkölcsöt követi, amit Õ elõírt. Isten megmutatta a módját annak, hogy az emberek ho- gyan tudnak megszabadulni az evilági élet boldogtalansá- gaitól és hogyan tudják megélni az igazi boldogságot, ennek ellenére az emberek tudatosan elfordulnak, és ezzel csakis „maguknak ártanak”. Isten, az ilyen emberek helyzetét így írja le az egyik ájában: „Allah nem vétkezik az emberek ellen semmiben. Az emberek vétkeznek sajátmaguk ellen.” (Korán, 10:44) Akik ezzel együtt helytelen utat választanak a meg- nyugvásra, vagy arra, hogy felvidítsák magukat a stressz és a gondok szorítása után, azok nemcsak hogy ezen a világon nem lesznek képesek az áhított dolgokat átélni, de a túlvilá- gon orvosolhatatlan szomorúság fog erõt venni rajtuk.AKo- ránban kinyilatkoztatott, hogy azok, akik Isten útjáról letér- ve, más dolgok után szaladtak, tõlük várva a segítséget, azoknak ezek a dolgok a túlvilágon „nem tettek egyebet, csak A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 34

33. a kárukat tetézték”: „Nem Mi vétkeztünk ellenük, hanem õk vétkeztek sajátmaguk ellen. És miután eljött a te Urad paran- csa, nem használtak nekik semmit az õ isteneik, akikhezAllah helyett fohászkodtak. És nem tettek egyebet, csak a kárukat tetézték.” (Korán, 11:101) Nem szabad elfelejtenünk, hogy Isten a Korán számos helyén hírül adta az embereknek, hogy megbocsátó és elfo- gadja a bûnbánatot.Az ember, élete során rengeteg hibát el- követhet, mire ezekre az igazságokra rájön. A fontos az, hogy felismerje, rossz úton jár, bûnbocsánatot kérjen és pró- báljon meg olyan erkölcs szerint élni, amilyet Urunk meg- szabott. A Koránban, Szálih próféta népének beszélgetésé- bõl megtudjuk, mit kell tenniük az embereknek ahhoz, hogy Isten tetszését elnyerjék: „És Tamúd [törzséhez elküldtük] az õ testvérüket, Szálihot. Azt mondta: ’Ó népem! Szolgáljátok Allahot! Nincs más istenetek Rajta kívül! Õ hívott életre benneteket a földbõl és Õ adott nektek lak- helyet rajta. Kérjetek hát bocsánatot Tõle, aztán forduljatok Hozzá megbánással! Bizony, az én Uram közel van és meghallgat.” (Korán, 11:61) Urunk, a Korán egy másik helyén így emlékeztet ar- ra, hogy a fohászkodó fohászára azonnal válaszol: Harun Yahya (Adnan Oktar) 35

34. „Ha az Én szolgáim kérdeznek téged Felõlem, nos Én közel vagyok [hozzájuk], felelek a fohászkodó fohászára, amikor Hozzám fohászkodik. Hallgas- sanak hát [az Én hívásomra] és higgyenek Bennem. Talán az igaz úton fognak járni.” (Korán, 2:186) HIÁBAVALÓ A FÁRADOZÁSUK Szinte minden ember arra törekszik, hogy ebben a világi élet- ben valamiféle sikert érjen el. Bármennyire is különbözze- nek a kérdések, amelyek foglalkoztatják õket, ezeknek az em- bereknek van egy közös tulajdonságuk: megkapni a fizetsé- get azért, amiért megdolgoztak… Akik az evilági életet te- szik meg céljukká és szem elõl veszítik a túlvilágot azt hi- szik, hogy ha evilági erõfeszítéseikért cserébe megkapják, ami jár, akkor minden nehézség megérte, amit érte tettek. Jóllehet, ezek az emberek megfeledkeznek egy na- gyon-nagyon fontos igazságról: „Isten megelégedésérõl”. Ami az ember munkáját vagy az abból származó eredményt igazából értékessé teszi az az, hogy Isten elégedett-e az il- letõ személlyel.Az erõfeszítés, amit egy olyan ügyben tesz- nek, ami nem Isten tetszését hivatott elnyerni, vagy az eb- bõl származó siker múlandó, akárcsak az evilági élet. Egy napon vége lesz, mint mindennek, ami ezen a világon van. Ezért hasonlítja „délibábhoz” Isten mindazt, amit a hitetle- A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 36

35. nek evilági életükben tesznek. Ezek az emberek a túlvilág- ba lépve, ha Isten úgy akarja, addigi cselekedeteik hiábava- ló voltával fognak szembesülni: „Ahitetlenek cselekedetei azonban olyanok mint a délibáb a síkvidéken.Aszomjúhozó azt gondolja ró- la, hogy víz. Mikor aztán odaér, nem talál ott sem- mit. [Ehelyett]Allahot találja magánál, aki teljesen kifizeti a számláját.Allah gyors a leszámolásban.” (Korán, 24:39) Mint látjuk, az ember, ha nem Isten tetszését tartja szem elõtt cselekedeteiben, még ha a világ legfontosabb dolgát is végzi, ennek nem biztos, hogy van értéke Isten Szí- ne elõtt. Amíg az illetõ nem Isten tetszésének megfelelõen cselekszik, hiába ismeri el õt környezete, vagy hiába isme- ri õt mindenki jó embernek, az még nem akadályozza meg, hogy cselekedetei ne legyenek hiábavalóak. Isten ekképpen adta hírül a Koránban egyes emberek túlvilági helyzetét, akik azt hitték magukról, hogy jó dolgokat tesznek: „akiknek az igyekezete tévúton járt az evilági élet- ben, noha õk úgy gondolták, hogy helyesen cselek- szenek” (Korán, 16:104) Az ember a halála után érti meg, hogy azok a dolgok, amiket szenvedélyesen hajszolt, a túlvilági áldások- hoz képest mennyire értéktelenek, és ez akkor majd Harun Yahya (Adnan Oktar) 37

36. végtelen megbánásra fog okot adni.Amikor az ember megtudja, hogy mindaz az erõfeszítés, amit életében tett, felesleges volt, ezt a szomorúságot örökkévaló bá- nattá változtatja majd. Isten, ezeknek az embereknek a túlvilági helyzetérõl így ad hírt: „Õk azok, akiket a túlvilágon csak a [Pokol] tüze várja. Hiábavaló az, amit cselekedtek itt és hami- sak az õ tetteik.” (Korán, 11:16) Nyilván senki sem szeretné, hogy füstbe menjen min- daz, amit egész élete során tett. Erre a megoldás az, hogy az ember ne a múlandó evilágért, hanem a valódi és végtelen túlvilági életért törekedjen. Ha az ember, minden tettében Is- ten tetszését tartja szem elõtt, ha minden igyekezetével azon van, hogy Urunknak tetszõ erkölccsel éljen, akkor a legki- sebb jótettéért is hiánytalan fizetséget remélhet. Isten, az egyik ájában felfedi elõttünk, hogy Lukmán próféta, fiának ezt a tanácsot adta: „Ó, fiam! Íme! Legyen az (akár) egy mustármag súlynyi, s legyen az sziklában, vagy az egeken, avagy a földön, Allah elhozza azt. Lám! Allah a Lágy, az Értesült.” (Korán, 31:16) Egy másik ájában pedig Isten azt mondja, hogy a hí- võk õszinte cselekedeteihez még Saját áldásából is hozzá- tesz: A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 38

37. „Akik azonban hisznek és jótetteket cselekszenek, azoknak [Allah] a nekik járó teljes fizetséget adja és még meg [is] tetézi nekik a kegyelmébõl. Akik azonban fennhéjáznak és felfuvalkodnak, azokat [majdan] fájdalmas büntetéssel bünteti és nem ta- lálnak [majd akkor] maguknakAllahon kívül sem védelmezõt, sem segítõt.” (Korán, 4:173) Akkor hát annak, aki rossz úton jár, meg kell bánnia tetteit és Urunkhoz kell fordulnia, még mielõtt egy ilyen nap elérkezik: „Hallgassatok Uratokra, mielõtt eljön egy olyan nap, amelyetAllah [immár] nem hárít el!Azon a na- pon nem lesz hely, ahol menedéket találnátok és nem lehet tagadnotok.” (Korán, 42:47) ISTEN, A HITETLENEKET EZEN A VILÁGON IS, ÉS A TÚLVILÁGON IS MEGBÜNTETI Azok az emberek, akik ennek a világnak a hamis arcába sze- rettek bele, nem csak a túlvilágon, hanem, Isten engedelmé- vel, ezen a világon is szenvednek hibáik miatt.Aki nem a Ko- rán erkölcse szerint él, az a világ leggazdagabb embere is le- het vagy a legnagyobb tudású, többnyire ezek a tulajdonsá- gai nem teszik õt boldoggá. Mivel tagadja az igazságot, Is- ten, élete csaknem minden pillanatában gondterheltséget és Harun Yahya (Adnan Oktar) 39

38. boldogtalanságot teremt az ilyen ember szívébe. Nagyon sok áldással, amit szeret, elválaszthatatlanul együtt él, mégsem tudja igazán élvezni egyiket sem.Akármilyen boldognak és kiegyensúlyozottnak látszik is, ez általában megtévesztés. A hitetlenek gondterheltsége kihat egész életükre. Nem képesek felmérni Isten erejét, nem gondolkodnak el a sorson és nem nézik pozitívan a dolgokat, nem a megfelelõ erkölcs szerint viselkednek, és ez megnehezíti az életüket. És mivel nem tudják felfogni, hogy a Korán erkölcse milyen tökéletes és boldog életet kínál az embereknek, azt hiszik, a világon mindenki ugyanolyan problémákkal küzd, mint õk. Pedig az õ problémáik teljes mértékben eltorzult hitviláguk- nak köszönhetõek. Isten, a Koránban kinyilatkoztatta, hogy azoknak az embereknek, akik eltévelyedtek a helyes útról, hitetlenségük miatt ez a világ is büntetés: „… És akit Allah tévelygésbe visz, annak számára nincs útmutató. [Már] az evilági életben meglesz a büntetésük, ám a túlvilági büntetés még gyötrelme- sebb lesz. Nem lesz akkor senkijük, aki oltalmaz- ná õket Allahtól. (Korán, 13:33-34) Ha bepillantunk azoknak az embereknek az életébe, életük különbözõ területeire, akik elfordulnak az igaz val- lástól, amelyet Isten azért küldött le, hogy az emberek éle- te szép legyen, még inkább szembetûnõ, mennyire átfogja, A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 40

39. milyen nagy befolyással van a gond és a fájdalom az életük- re. Ezeknek az embereknek a többsége másra sem vágyik gyermekkora óta, mint hogy sok pénzt keressen, gazdag le- gyen és ezt a gazdagságot arra költse, amire akarja. Ez szá- mukra olyannyira fontos, hogy mindenféle áldozatot meg- hoznak, csak hogy céljukat elérjék.Ahogy az iskolaévek vé- get érnek, és életükben valódi felelõsségeket kezdenek vál- lalni, úgy gondolják, immáron az élet nehézségeivel is talál- koztak. Mivel nem gondolnak arra, hogy Isten az, aki az áldást osztja, és kegyébõl bõven ad annak, akinek akar, ugyanak- kor megvonja attól, akitõl akarja, teljesen tönkreteszik ma- gukat miközben a múlandó vagyon és pozíció megszerzésén fáradoznak. Fáradozásaik közepette, sokszor még azokat a dolgokat is kénytelenek feláldozni, amelyeket szeretnek. Egy csomó nehézség és probléma után, talán megkapják a világ hamis díszeit, amelyekrõl azt hiszik, hogy boldoggá fogják tenni õket, ám az eredmény akkor is ugyanaz. A szo- rongáshoz, amit amiatt éltek át, hogy elérjék, amire vágynak, ezúttal a félelem párosul, hogy elveszítik ezeket a dolgokat. Nem tudnak boldogan élni azzal, amijük van, és nem elég szá- mukra az, amit kaptak. Állandóan helyzetükre panaszkod- nak, mindig amiatt siránkoznak, amijük nincs. Ha náluknál gazdagabb, kulturáltabb, tehetségesebb vagy szebb embert Harun Yahya (Adnan Oktar) 41

40. látnak, az már elég ahhoz, hogy kedvüket szegje. Megpróbálják nem kimutatni nyomorúságos állapotu- kat. Mindenféle dologgal foglalkoznak, megpróbálják fel- vidítani magukat, megpróbálnak menekülni lelkük bánatá- nak szorításából. Idõnként sikerül ez nekik, ám ez valójában múlandó és felszínes öröm. Ilyenkor látszólag boldogok, de ez valójában nem tartós boldogság. Mivel lelkiállapotukat, aggodalmaikat, félelmeiket megpróbálják elrejteni, pszi- chológiai értelemben állandó nyomás alatt élnek. Még ha meg is feledkeznek a gondokról, mivel nem vetik alá magukat Is- tennek, bármilyen más dolog újra elszomorítja õket, újra re- ménytelenség és borúlátás vesz erõt rajtuk. Elég egy apró ok és hirtelen elkedvetlenednek. Elegendõ, ha például egy vi- dáman hahotázó kereskedõnek hirtelen az adósságát emlí- tik, vagy egy diáknak eszébe juttatják a rossz jegyeit, vagy az idõs embernek a fiatalságát. Elég ha valaki, aki elvesztet- te egy szeretettjét, a vele eltöltött idõre emlékezik, vagy ha másvalaki arra a barátjára gondol, akivel elváltak útjaik. Megint mást az szomorít el, ha arra gondol, közeledik az el- kerülhetetlen halál. Ahelyzeten az sem változtat, hogy ezek az illetõk gaz- dagok vagy szegények, fiatalok vagy öregek, szépek vagy csúnyák. Ugyanolyan helyzetben van az is, aki reggeltõl es- tig nehéz körülmények között kénytelen dolgozni és az is, A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 42

41. akinek nem kell semmiért felelõsséget vállalnia, és jólétben él. Állandó bánat gyötri õket, amiért nem kapnak valódi fi- gyelmet, törõdést, szeretetet és gyengédséget a környezetük- tõl. Azt gondolják, napi rutin teendõiknek és felvállalt fele- lõsségeiknek sohasem lesz vége, és ez az egész csak untat- ja õket. Észreveszik, milyen monoton és értelmetlen az éle- tük, de nem tudnak mit tenni ellene, és ez még inkább bol- dogtalanságba taszítja õket. Azok, akik ilyen helyzetben vannak, addig nem is fognak tudni megszabadulni a gondoktól és aggodalmaktól, amíg nem hisznek Istenben. Mégsem keresnek Istennél me- nedéket és nem az Õ útjának követésében keresik a megol- dást. Próbálnak hozzászokni az életükhöz, és megpróbálják a nehézséget, a bánatot az élet részeként elfogadni. Valójában az történik, hogy Isten, ezekkel a fájdalmak- kal bünteti meg õket ezen a világon azért, mert nem hisznek. Mivel nem veszik figyelembe, hogy az igazi élet a túlvilági élet, és ehelyett a világ hamis dolgai felé fordulnak, az evi- lági fájdalmak számukra folyamatosak. A Korán hírül adja, hogy a túlvilágon még nagyobb büntetés várja ezeket az embereket: „És Allah megízleltet- te velük a szégyent az evilági életben. A túlvilág büntetése azonban még súlyosabb. Bárcsak tudták volna!” (Korán, 39:26) A túlvilág és a túlvilági büntetés valóságát, amit evi- Harun Yahya (Adnan Oktar) 43

42. lági életükben meghazudtoltak, ott majd meglátják, de ez már mit sem segít rajtuk, Isten átka és büntetése lesz az õ osztály- részük: „És azok, akiknek a Paradicsom jutott osztályré- szül, így szólították meg a [Pokol] tüzére kárhozot- takat: ’Mi igaznak találtuk azt, amit a mi Urunk megígért nekünk. Vajon ti is igaznak találtátok azt, amit a ti Uratok ígért?’ ’Igen’ – mondták. És egy hírnök hangos szóval kihirdeti közöttük: ’Allah átka [súlyosbodik] a vétkesekre, akik [másokat is] távol tartanak Allah útjától, s azt kívánják, hogy görbe legyen az, és akik nem hisznek a túlvilágban.” (Korán, 7:44-45) A HAMIS VILÁG HAMIS ÉRTÉKEI Akik megfeledkeztek a túlvilágról és azt hiszik, hogy ez a világ az egyetlen élet, azok egy olyan rendszert építettek fel maguknak, ami meg sem közelíti a Korán által diktált erköl- csöt. Olykor úgy tûnhet, hogy ezek az emberek a Korán szerint viselkednek, valójában azonban, még ha így tesznek is, a háttérben evilági érdekek bújnak meg.Az ilyen gondol- kodású emberek olykor a környezetüknek akarnak megfelel- ni, nekik akarnak tetszeni, vagy egy bizonyos helyet akar- nak maguknak megszerezni és ezért akarnak egyenes, õszin- A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 44

43. te, segítõ, alázatos és hû emberek lenni. Céljuk érdekében pedig az ennek megfelelõ viselkedést választják. Magatar- tásuk azonban erõltetett és, mivel evilági haszon érdekében történik, múlandó.Aki nem kapja meg a várt hasznot, az hiá- ba volt addig alázatos és önzetlen a barátaival szemben, hir- telen nagyon is gõgössé, sértõdötté és önzõvé válhat. Emellett a tudatlanság erkölcsében élõk folyton csak a hasznot számítgatják. Mielõtt megtennének valamit, az jár a fejükben: „Vajon, ha így teszek, ki mit fog szólni, mit fog- nak rólam gondolni? Vajon milyen hasznom lesz ebbõl?” Ez azt mutatja, hogy az illetõk nem Isten tetszését tartják sze- mük elõtt, hanem férjük-feleségük, barátaik akaratát és sa- ját vágyaikat. Ez esetben a szeretet, õszinteség, jóság, barát- ság, irgalmasság, türelem és hasonló tulajdonságok nem le- hetnek tartósak, ezek a tulajdonságok nem igaziak az ilyen emberekben, csak a felszínen tûnhet úgy. Érzelmeik múlan- dó érzelmek, amik csupán az evilági életüket irányító tudat- lan emberek hamis értékein nyugszanak. A szeretet Isten, mint oly sok más érzelmet, a szeretet érzését is elül- tette az ember szívében. Ami az emberre hárul az az, hogy ezt a tulajdonságot a legmegfelelõbb módon használja, úgy, ahogyan Isten a Koránban tanácsolja. A hívõk útmutatójuk- Harun Yahya (Adnan Oktar) 45

44. nak választották a Koránt, ezért szeretetüket Urunk felé irá- nyítják, aki megteremtette õket és mindazt, ami a birtokuk- ban van, továbbá az Õ tetszését keresõ hívõk felé. Akiket viszont elragad az evilág ékessége, azok szen- vedélyes szeretettel kötõdnek azokhoz a dolgokhoz, amiket Istentõl próbatételként kapnak, például ami az embereket il- leti, „ugyanúgy szeretik õket, ahogy Allahot”. Isten, a Ko- ránban ekképpen szól a hitetlenek visszájára fordult szere- tet-felfogásáról: „Vannak az emberek között olyanok, akik Allah mellé vetélytársakat állítanak, és ugyanúgy szere- tik õket, ahogyan Allahot. Ám akik hívõk lettek, jobban szeretik Allahot [mint a társítók]. Bárcsak tudnák a társítók, hogy az erõ teljes egészében Al- lahé, és Allah szigorú a kínzásban! [Erre azonban csak akkor döbbennek majd rá] amikor látni fog- ják a kínzást [a Feltámadás Napján].” (Korán, 2:165) Az egyik olyan dolog, amin a hitetlenek csüngnek torz szeretetükkel, az evilági javak. A javak hõ szeretete miatt óriási hévvel kapaszkodnak a múlandó dolgokba, és legyõ- zik õket lelkük kapzsi, önzõ vágyai. A Korán így ír errõl a viselkedésrõl: „és bizony erõs benne a javak iránti szeretet.” (Ko- rán, 100:8) A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI 46

45. Pedig Isten közölte az emberekkel a Koránon keresz- tül, hogy a javak csupán az evilághoz tartozó próbatételek, és figyelmeztette is az embereket e szenvedéllyel kapcsolat- ban: „Tudjátok meg, hogy javaitok és gyermekeitek kí- sértés [néktek], és hogyAllahnál [majdan] nagy fi- zetség [vár].” (Korán, 8:28)

Add a comment

Related presentations

Related pages

HARUN YAHYA - MAGYAR

HARUN YAHYA - MAGYAR RSS Feed Books ( 9 works in total ) A HAMIS VILÁG FÁJDALMAI : A KESERŰ MEGBÁNÁS ELŐTT : AZ ...
Read more

Hamis gyönyör (Könyv) Szalai Vivien - polc.hu

... 1 napos, akár ingyenes szállítással rendelhető meg. A(z) Hamis gyönyör szerzője Szalai Vivien. ... Van egy rejtett világ ... Egy magyar ...
Read more

Hamis világvég-jóslatok és keresztény eszkatológia: Szabó ...

Hamis világvég-jóslatok és keresztény ... A világ elmúlásának fájdalmai olyanok, ... Magyar kutatók a Vatikáni és az Olasz Külügyi ...
Read more

KÉPLET függvény - Office-támogatás

... és IGAZ vagy HAMIS értéket ad eredményül. ... világ! A HAMIS értéket adja eredményül, ... Magyar (Magyarország ...
Read more

Hamis magyar útleveleket gyártottak az ügyintézők ...

Hamis magyar útleveleket ... és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalának három ügyintézője olyan külföldieknek állított ki magyar úti ...
Read more

Untitled Document [www.tejfalussy.com]

hungary 1036 telefon/fax: ... a magyarok egÉszsÉgÉt sÚlyosan veszÉlyeztetÕ hamis orvosi tanÁcsalÁsba kezdett a magyar vilÁg lap is 1. 2. 3.
Read more

Magyar nyelv – Wikipédia

A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik az anyanyelvi ... A magyar nyelv beszélőinek száma ... Hungarian language ...
Read more

Unravel- Tokyo Ghoul /hungarian/magyar cover/ - YouTube

Unravel- Tokyo Ghoul /hungarian/magyar cover/ Lisa Eve. Subscribe Subscribed Unsubscribe 55 55. Loading ... ez az idilli világ csupa hamis ármány
Read more

A világ legkeményebb állása - YouTube

A világ legkeményebb állása ... Privatisation in Hungary - Duration: ... Egy új világnézet létrejöttének szülési fájdalmai ...
Read more