advertisement

A csillagos ég benépesülése: mennyei lények, égi területek

50 %
50 %
advertisement
Information about A csillagos ég benépesülése: mennyei lények, égi területek
Science-Technology

Published on October 23, 2017

Author: aszi77

Source: authorstream.com

advertisement

Utószó: pálcikaemberek: A csillagos égbolt benépesülése: mennyei lények, égi területek Kutrovátz Gábor, ELTE Csillagászati Tanszék Szkeptikus Társaság, 2017. október 18. Utószó: pálcikaemberek: Olyan, hogy csillagkép, fizikai objektumként nem létezik egy bizonyos irányból (a Naprendszerből) nézve a csillagok alakzatokba állnak össze az emberek csoportjai ezeket az alakzatokat hagyomány alapján azonosítják  kulturális objektumok Mik a csillagképek? Utószó: pálcikaemberek: Néhány alakzat „adja magát”: nagyjából hasonló fényességű csillagok egy kisebb területen, nagyjából hasonló távolságokra egymástól, környezetükben csak halványabbak vannak  az ember beépített mintázatkereső-képessége (?) ezeket önkéntelenül összekapcsolja Cassiopeia „W-je” Fiastyúk ( Plejádok ) Nagy Göncöl Pegazus négyszöge Orion Utószó: pálcikaemberek: A „népi csillagképek” jellemzői szinte sosem teljes az égbolt felosztása pl. magyar: pár csillagkép ismert  a feltűnőbb vagy fontosabb területek kiemelt területek: pólus környéke; ekliptika környéke (  Hold, bolygók, Nap (?) követése) (földrajzi szélesség függvénye) teljes égboltot maradéktalanul lefedni: csak a modern csillagászat Macedón csillagképek néprajzi gyűjtések alapján rekonstruálva: csak itt-ott, jellemző helyeken Utószó: pálcikaemberek: kultúrától függ, mekkorák a tipikus csillagképek klasszikus görög: 48, klasszikus kínai: 200 felett, arab: inkább egyes csillagok veszik át a funkciót Csillagképekre osztás a nyugati és a kínai égen Utószó: pálcikaemberek: nem az ég egy területét jellemzik, hanem inkább egy alakzatát A Hattyú csillagkép régen és ma Utószó: pálcikaemberek: A csillagképek funkciói naptár funkció : a csillagok járása (láthatóság, heliákus kelés, stb.) az év egy-egy szakát jelzi már a letelepedés előtt is fontos lehetett: mikor merre érdemes menni, mire vadászni , stb. letelepedés után: mezőgazdaság  alapvetően fontos az év múlását pontosan követni éjszaka múlása (az évszak ismeretében): pásztorok, papok, stb. Ókori Egyiptom: órafigyelő papok tartották számon a dekánok (10°- os sávok) és a hozzájuk tartozó „órák” múlását az alapján, hogy az év melyik részén a segéd melyik testrésze felett melyik csillag jelenik meg Utószó: pálcikaemberek: tájékozódás: alapvető irányok kijelölése pólus környéke szelek irányai (pl. arabok) navigáció (pl. Polinézia) Arab szélirányok (honnan): D-i: Canopus kelése és Plejádok nyugvása közt K-i: Plejádok nyugvása és Nagy Medve kelése közt É-i: Nagy Medve kelése és Altair nyugvása közt Ny-i: Altair nyugvása és Canopus kelése közt Hawaii csillagiránytű: irányok a csillagok (és a Nap speciális) kelései által kijelölve Utószó: pálcikaemberek: szakrális funkció : hősök, természetfeletti lények, istenek megjelenő formái az égitestek járása a természet legszabályosabb jelenségköre szakrális jelentőség: a világ rendje, kiszámíthatóság tervszerű akarat, isteni kormányozás , az élet ciklusai és ritmusa, stb. az égi objektumok megszemélyesítése ezek a lények történetekbe rendeződnek  mítoszok, a múlt és jövő narratívái Óegyiptomi sírkamra mennyezet: a megszemélyesített égitestek vonulnak egy komplex történetben  balról jobbra: Vénusz Merkúr Jupiter, Szaturnusz (Hórusz) Szíriusz (Ízisz) Orion (Ozirisz) további csillagképek ( dekánok ) Utószó: pálcikaemberek: Lascaux -barlang ( Franciao .), 17e éve: többszáz rajzból van egy, ami hasonlít a Bika környékére Bika szarvaira illesztve: Orion öve kb. jó helyen (de 4 csillag!) + Fiastyúkra hasonlító izé (igen rossz helyen) ez persze eléggé véleményes, történeti szempontból nagyon valószínűtlen (12e évvel bármi egyéb előtt) (más) írásbeliség előtti információ nem maradt fent  nem tudjuk, de feltehetőleg az írásbeliség előtt léteztek: mitologikus „képeskönyv” Mikor kezdődött? Utószó: pálcikaemberek: A nyugati tradíció legkorábbi gyökerei: Mezopotámia Piktogrammok határköveken (i.e. 1350-1000) bővül a (később) csillagképekként azonosított képszimbólumok köre: Nyilas (  itt: kentaur) Bak (  itt: bakhal) Vízöntő (  itt: a két folyót kiöntő isten) ?Szűz ?Kos … Korai piktogrammok (i.e. 3200-2100) hengeres pecsétnyomókon oroszlán , bika (+ néha skorpió ) gyakran ábrázolva, együtt a Nap-Hold-Vénusz hármassal ekkoriban a tavaszpont és a nyári napforduló pontja (+ az őszpont) ezekbe estek  a legkorábbi csillagképek lehettek? A csillagképek előképei: későbbi csillagképeknek megfelelő piktogrammok Utószó: pálcikaemberek: Aztán szövegekben megjelennek csillagkép-felsorolások Három csillag mind , -12. sz. körül 3 ösvény (sáv) van az égen, egy-egy istenhez tartoznak: Egyenlítő: Anu – Észak: Enlil – Dél: Enki a Nap egy-egy sávban 3-3-3-3 hónapot tölt (  ± 17° deklináció környékén a határ) 36 csillagot vagy csillagképet (néha bolygót) sorol fel: hónaponként sávonként 1 (  a kelés számít) Az első csillagkép-katalógus (de tele van hibákkal) Kétféle típusú csillagkép (feltehetőleg két hagyomány): istenek, mitologikus lények (szakrális) földművelés (praktikus): eke, szekér, mező, barázda… Utószó: pálcikaemberek: MUL.APIN , -1000 körül 71 csillag v. csillagkép (É: 33, Egy.: 23, D: 15) pontosabb és részletesebb Sok viszonylag egyszerű csillagászati adat: heliákus kelési, nyugvási és kulminációs dátumok, bolygók láthatósága és útja az égen, csillagképek relatív pozíciói, napok hossza az év mentén, ómenek… Neve: az első szava. Jelentése: MUL: csillag. APIN: eke. (Az Eke csillagkép a Háromszögből és a  Andromedae-ből állt) „ Nisszanu 1-én a Bérmunkás megjelenik. Nisszanu 20-án a Kampó megjelenik. Ayyaru 1-én a Csillagok megjelennek. Ayyaru 20-án a Bika Állkapcsa megjelenik. Szimanu 10-én Anu Igaz Pásztora és a Nagy Ikrek megjelennek. Du’uzu 5-én a Kis Ikrek és a Rák megjelennek. Du’uzu 15-én a Nyíl, a Kígyó, és az Oroszlán megjelennek, 4 mina van a nappali őrségben, és 2 mina az éjjeliben…” (Néhány hasonló szövegrészlet angol fordítása: http://www.mesopotamia.co.uk/astronomer/explore/exp_set.html ) Utószó: pálcikaemberek: Itt még 18 állatövi csillagkép van (A Holdhoz, és nem a Naphoz kötik őket) I.e. 5. sz-ban ez 12-re csökken, ahol mindegyik pont 30 fokos (  asztrológiai zodiákus)  Innen megy át a görögökhöz, némelyik megváltozott néven „Csillagok csillaga” ( Plejádok ) „Mennyei Bika” ( Bika / Hyádok ) „Menny Igaz Pásztora” (Orion) „Öreg” ( Perseus) „Kampó” (Szekeres) „Nagy Ikrek” ( Ikrek ) „Rák” ( Rák ) „Oroszlán” ( Oroszlán ) „Barázda” (Szűz) „Mérleg” (Mérleg) „Skorpió” ( Skorpió ) „ Pabiszlag isten” (Nyilas) „Bakhal” (Bak) „Hatalmas” (Vízöntő) „Farkak” (Halak) „Nagy Fecske” (Halak DNy +   Pegasi ) „Szarvas” (Andromeda + Halak ÉK ) „Szántóvető” (Kos) (-1. sz -i egyiptomi verzióban) Utószó: pálcikaemberek: Bibliai csillagképek… A Közel-Keleten más kultúráknál is megjelenik a csillagképekre utalás. Pl. Jób könyve (Kr.e. 5-7. sz.?): „Ő alkotta a Göncölszekeret [ Ash ], a Kaszást [ Kesil ] meg a Fiastyúkot [ Kimah ] is, s Délnek Kamaráit [ Hadre theman ]” (Jób 9:9) „A Fiastyúk [ Kimah ] szálait te fűzted össze, s a Kaszás [ Kesil ] bilincseit te lazítottad fel? Te határoztad meg a hajnalcsillag [ Mazzaroth ] keltét, s te vezeted a Medvét [ Ash ] fiaival együtt? Tudsz-e valamit a mennybolt törvényéről, uralmát a földön te határozod meg?” (Jób 38:31-33)  sajnos csak tippelni tudunk a fordításokban, melyik név melyik csillagképre utal (W. Blake) Utószó: pálcikaemberek: …és Homérosz: a görögök eleinte (~-8. sz.) Íliász (XVIII) (  Akhilleusz pajzsa készül) : Ráremekelte a földet, rá az eget meg a tengert és a sosempihenő napot is meg a szép teleholdat. S minden csillagot is, mely az ég peremét koszorúzza, Óríónt s a Fiastyúkot , meg a Hűaszokat mind, vélük a Medvét is - más néven híva Szekér ez mint forog egy helyben, míg Óríónt lesi egyre, s egymaga nem fürdik csak meg soha Ókeanoszban. Odüsszeia (V): Vásznait így vígan feszitette ki fényes Odüsszeusz, kormány mellé ült, s vezetett, jól értve a módját, s míg ott ült, sose hullt le a szemhéjára az álom; Pléiaszok fényét, későn lenyugodni Boótészt s látta a Medvét is - más néven híva Szekér ez mint forog egyhelyben, míg Óríónt lesi egyre, s egymaga nem fürdik meg csak soha Ókeanoszban; Utószó: pálcikaemberek: …valamint Hésziodosz (~-8/7. sz.) Munkák ás napok (  kalendárium-funkció) Utószó: pálcikaemberek: Görögök 2: Aratosz (-3. sz.) Jelenségek ( Phainomena ): verses felsorolása a csillagképeknek alapja: -4. sz., Eudoxosz : azonos című munka (nem verses, de elveszett)  a kor legfőbb csillagásza 48 csillagképet ír le ( közel azonosak a későbbi, ptolemaioszi 48-cal, de nem teljesen). Például: „Mert az égen ott terpeszkedik egy csillogó Madár [Hattyú]. A Madarat köd [Tejút] öleli körül, ám a felette lévő részek nem túl nagy, de nem is elenyésző csillagokkal szórtak. Boldogan repülő madárként, jó szelekkel siklik nyugat felé, jobb szárnyának csúcsa a Cefeusz jobb keze felé nyúlik, és bal szárnyánál a Ló [Pegazus] ágaskodik az égen.” viszonylag sok hiba van benne, de később igen népszerű (legalább 27 kommentár az ókorban) fennmaradt egy kritikája Hipparkhosztól (-2. sz ), aki az első kvantitatív igényű észlelőcsillagász, és alaposan kikelt a hibák ellen (angol fordítás: http://www.theoi.com/Text/AratusPhaenomena.html ) Utószó: pálcikaemberek: (Persze hogyan is néz ki a Hattyú? Középkori és reneszánsz illusztrációk: nem úgy, mint ma!) Utószó: pálcikaemberek: A csillagképek felsorolása üresen hagy egy „ kört ” a déli égen, amit az elnevezők nem láthattak. A kör mérete arra utal, hogy az elnevezők délebbre láttak, mint a görögök: kb. É 35° szélességen élhettek  ez kb. Mezopotámiának felel meg A kör középpontjának helye a déli pólus helye, de nem a görögök idejében, hanem jó 1000 évvel korábban (precesszió)  A csillagképeket Eudoxosz és Aratosz átvették egy korábbi kultúrától (valószínűleg a Közel-Keletről) anélkül, hogy különösebben ellenőrizék volna mérésekkel ( majd Hipparkhosz ) viszont újraértelmezték a saját mitológiájuk alapján ( saját mondakörük figurái) Utószó: pálcikaemberek: Görögök 3: Ptolemaiosz (+2. sz.) A csillagászat nagy matematikai összefoglalása („ Almageszt ”): tartalmaz egy csillagkatalógust: 1022 csillag és 48 csillagkép felsorolása (nem minden csillag tartozik csillagképbe, vannak „csillagképen kívüliek” is) alapja: Hipparkhosz (-2. sz.): az ő katalógusa nem maradt fenn, de összefoglalókból sejthető: legalább 850 csillagról helyzetük kezdetleges koordináták alapján (az ekliptikai és az egyenlítői vegyül) ő vezeti be a magnitúdó (= „nagyság”) skálát: a legfényesebbek 1, a leghalványabbak 6 az Almageszt nagyon sikeres volt (minden égi mozgást sikeresen modellez geometriailag )  ez rögzítette a klasszikus 48 csillagképet, amit a 17. századig a muszlim és a keresztény világ tudósai is elfogadtak Fényességosztály 1 2 3 4 5 6 Ptolemaiosz szerint 15 48 208 474 217 49 Mai szemmel* 14 48 152 313 854 2100 *-35° szélesség felett, a Pogson -képlet alapján [ m 1 – m 2 = -2,5 ∙ log ( F 1 / F 2 )  m : magnitúdó-érték, F : sugárzási fluxus ] Utószó: pálcikaemberek: Északi csillagkép Db. Állatövi csillagkép Db. Déli csillagép Db. Kis Medve (Ursa Minor) 7 + 1 Kos ( Aries ) 13 + 5 Tengeri Szörny ( Cetus ) 22 Nagy Medve (Ursa Major) 27 + 8 Bika (Taurus) 32 + 11 Orion (Orion) 38 Sárkány ( Draco ) 31 Ikrek ( Gemini ) 18 + 7 Folyó ( Eridanus ) 34 Cefeusz ( Cepheus ) 11 + 2 Rák ( Cancer ) 9 + 4 Nyúl ( Lepus ) 12 Szántóvető ( Bootes ) 22 + 1 Oroszlán (Leo) 27 + 5 Kutya ( Canis Major) 18 + 11 Északi Korona ( Corona Borealis ) 8 Szűz ( Virgo ) 26 + 6 Kis Kutya ( Canis Minor) 2 Térdeplő ember (Hercules) 28 + 1 Mérleg ( Libra ) 8 + 9 Argo (  később többre esett) 45 Lant ( Lyra ) 10 Skorpió ( Scorpius ) 21 + 3 Vízikígyó ( Hydra ) 19 + 2 Madár ( Cygnus ) 17 + 2 Nyilas ( Sagittarius ) 31 Serleg ( Crater ) 7 Kassziopeia (Cassiopeia) 13 Bak ( Capricornus ) 28 Holló ( Corvus ) 7 Perzeusz (Perseus) 26 + 3 Vízöntő ( Aquarius ) 42 + 3 Kentaur (Centaurus) 37 Szekeres ( Auriga ) 14 Halak ( Pisces ) 34 + 4 Fenevad ( Lupus ) 19 Kígyótartó ( Ophiucus ) 24 + 5 12 346 Tömjéntartó (Ara) 7 Kígyó ( Serpens ) 18 Déli Korona ( Corona Australis ) 13 Nyíl ( Sagitta ) 5 Déli Hal ( Piscis Austrinus ) 11 + 6 Sas ( Aquila ) 9 + 6 15 316 Delfin ( Dolphin ) 10 Ló eleje ( Equuleus ) 4 Ló (Pegasus) 20 Androméda (Andromeda) 23 Háromszög (Triangulum) 4 21 360 Ptolemaiosz 48 csillagképe (+ későbbi latin megfelelők) n + m : csillagkép csillagainak száma + „ megformálatlanok ” (csillagképen kívüliek, adott közelében) lila: később (  latin nevek) másképp hívják Utószó: pálcikaemberek: Illusztráció: a Kis Medve angol fordításban + görög kéziratban Utószó: pálcikaemberek: Befagyott csillagképek Ptolemaiosz tekintélye és 48 csillagképe elterjed  ezek maradnak érvényben a késő-ókor világában a középkori muszlim tudományos világban a középkori keresztényég tudományos világában + asztrológia szerepe: az ókortól népszerű terület (pl. Ptolemaiosz: Tetrabiblosz ) kodifikálja az állatövet: szerepet kap a világmagyarázatban Utószó: pálcikaemberek: Nicolaus Kopernikusz , 1543: a főművében ( Az égi körök forgásáról ) publikálja a saját csillagkatalógusát ez gyakorlatilag ugyanaz a kb. ezer csillag (itt 1024), mint Ptolemaiosznál ugyanúgy írja le, de ahol lehet, újramér Tycho de Brahe , 16. század vége: obszervatóriumában minden addiginál pontosabb, alaposabb mérések (  pozíciói sokszor 10x pontosabbak) ő sem jut sokkal ezer csillag fölé gyakorlatilag ugyanazok a csillagképek Utószó: pálcikaemberek: Az első nyomtatott (fametszet) csillagtérkép: Albrecht Dürer, 1515 (megj.: tükrözött) Utószó: pálcikaemberek: Az európai hagyomány alapja a Dürer-féle térkép: szép színes (vagy színtelen) figurák Petrus Apianus : Astronomicum Caesareum , 1540 Johannes Honterus : Imagines Constellationum Borealium , 1541 (Brassó!) Utószó: pálcikaemberek: Az első „figurátlan” csillagtérképek Alessandro Piccolomini : Sfera del mondo e Delle stelle fisse (A világ szférája és az állócsillagok), 1540 csillagképenként külön ábra nincsenek figurák (+ sem „pálcikaemberek”, sem határok) szögtávolság-mérték jelző 4 fényességosztály latin betűk egyes csillagokhoz (fényesség-sorrend)  nem „válik be”, nem alakul ki hagyomány (a 19. századig) Utószó: pálcikaemberek: (Giovanni Paolo Gallucci : Theatrum mundi , et temporis , 1588: Piccolominiéhez hasonló ábrázolások (+koordináták), de már visszacsempészi a figurákat) Utószó: pálcikaemberek: Földrajzi felfedezések Ptolemaiosztól a 16. századig nagyon megváltozott az ismert világ ábrázata megrendült az ókoriak (pl. Ptol .) tekintélye: nem voltak tévedhetetlenek hajózás egyre délebbre  feltárulnak a déli égbolt csillagai Utószó: pálcikaemberek: Déli póluskörüli csillagképek 16. sz. vége: Pieter Dirkszoon Keyser, holland hajós  12 új csillagkép: (főleg az utazások során megismert állatokról)  ezek mindegyike ma is a kánon része Latin Magyar csillagok Latin Magyar csillagok Apus Paradicsommadár 12 Chamaeleon Kaméleon 12 Dorado Aranyhal 6 Grus Daru 13 Hydrus Déli Vizikígyó 15 Indus Hindu/Indián 12 Musca Légy 4 Pavo Páva 16 Phoenix Főnix 14 Triangulum Australe Déli Háromszög 5 Tucana Tukán 8 Volans Repülőhal 7 Utószó: pálcikaemberek: Ezek első publikálása: Petrus Plancius (holland térkép- és éggömbkészítő) 1597-es éggömbje Plancius tanította Keysert csillagászatra, ő bízta meg a déli égbolt feltérképezésével Keyser az expedíció során meghalt (Ez nem az eredeti éggömb, hanem annak másolata: Willem Janszoon Blaeu , 1602) Utószó: pálcikaemberek: Ha már Plancius … 1 Plancius két korábbi találmánya: Columba (Galamb) Polophylax (Pólusnéző)  az első megmarad, a második nem Orbis Terrarum Typus De Integro Multis in Locis Emendatus , 1594 Utószó: pálcikaemberek: Ha már Plancius … 2 Egy későbbi éggömbjén (1613) bevezet további 8 csillagképet: Monoceros (Egyszarvú) Camelopardalis (Zsiráf) Jordan (Jordán-folyó) Tigris (Tigris-folyó) Apes (Méhek) Gallus (Kakas) Cancer Minor (Kis Rák) Sagitta Australe (Déli Nyíl) ( ezek már nem mind délen…) Utószó: pálcikaemberek: Uranometria (1603) szerző: Johannes Bayer az első égi atlasz, ami az egész égboltot ábrázolja a 48 klasszikus csillagkép + Keyser 12 délije 50 éven keresztül standard ábrázolása a területnek + itt jelenik meg először az ún. Bayer-számozás: egy csillagképen belül görög betűvel sorszámozzuk a csillagokat α Lyrae : „a Lyra (Lant) alfája” β Orionis : „az Orion bétája” … általában csökkenő fényesség szerint, de a koordináta is számít máig használt a fényesebb, szabad szemes csillagokra Utószó: pálcikaemberek: Uranometria : pontos csillagpozíciók ( Tycho Brahe alapján) koordináta-vonalak nagy hatást fejt ki  a jelölései elterjednek Utószó: pálcikaemberek: A művészi ábrázolás szép példája: Andreas Cellarius : Harmonia Macrocosmica , 1660  keresztényesített figurák: minden csillagkép egy szent pl. állatöv = apostolok: Ikrek = idősebb Jakab Rák = János Oroszlán = Tamás Szűz = ifjabb Jakab Mérleg = Fülöp Skorpió = Bertalan Nyilas = Máté Bak = Simon Vízöntő = Júdás Taddeus Halak = Mátyás Kos: Péter Bika: András Utószó: pálcikaemberek: Szaporodó csillagképek Johannes Hevelius (17. sz. 2. fele): Canes Venatici (Vadászebek) Lacerta (Gyík) Leo Minor (Kis Oroszlán) Lynx (Hiúz) Scutum (Pajzs, Scutum Sobiesii ) Sextans (Szextáns) Vulpecula (Róka) Cerberus (Kerberosz, háromfejű szörny) Mons Maenalus ( Mainalo -hegy) Triangulum Minus (Kisebb Háromszög)  a meglévő csillagképek közti halványabb területekre „kilövési engedély” van Nicolas Louis de Lacaille (18. sz. közepe): Antlia (Légszivattyú) Caelum (Véső) Circinus (Körző) Fornax (Kemence) Horologium (Ingaóra) Mensa (Tábla-hegy) Microscopium (Mikroszkóp) Norma (Szögmérő) Octans ( Oktáns ) Pictor (Festő) Pyxis (Tájoló) Reticulum (Háló) Sculptor (Szobrász) Telescopium (Távcső) + szétdarabolja az Argo csillagképet: Carina (Hajógerinc) Puppis (Hajófara) Vela (Vitorla) Utószó: pálcikaemberek: Hevelius : Uranographia , 1690 >1500 csillag katalógusa kíséri: átfogóbb és pontosabb, mint Tycho Brahe -é 56 gyönyörű, kétoldalas ábra tükrözött képek: ahogy „kívülről” látszik az éggömb (lásd fent: Nagy Medve feneke) Utószó: pálcikaemberek: (Hasonló, de még pontosabb: John Flamsteed : Atlas Coelestis , 1729 közel 3000 csillag katalógusához, de az atlaszban csak a szabad szemmel láthatók ábrázolva még pontosabb pozíciók nincsenek csillagkép- újítások későbbi francia kiadások színes ábrákkal: ott már 5 új csillagkép megjelenik) Utószó: pálcikaemberek: Lacaille déli féltekéje: rengeteg csillagkép… Utószó: pálcikaemberek: Csillagképek sokasága Caspar Vopel , 1536: Coma Berenices (Bereniké Haja) (  ezt Tycho Brahe is beveszi a katalógusába) Gottfried Kirch , 1684: Gladii Electorales Saxonici (Szász Választófejedelemség Keresztezett Kardjai), Pomum Imperiale (Birodalmi Glóbusz), Sceptrum Brandenburgicum (Brandenburgi Jogar) Johann Elert Bode , 1801 ( Uranographia ): Custos Messium (Arató), Felis (Macska), Globus Aerostaticus (Légballon), Honores Frederici (Frigyes Dicsősége), Lochium Funis (Hajósebességmérő Csomók), Machina Electrica (Áramgenerátor), Officina Typographica (Könyvnyomda) + 14 másik  Mik a hivatalosak? Mi alapján lehet újakat elfogadni, és minek? Utószó: pálcikaemberek: Szász Választófejedelemség Keresztezett Kardjai Brandenburgi Jogar (Sobieski Pajzsa: Hevelius ) Gottfried Kirch : „ Scutum Sobiescianum , et Enses Electorales Saxonici , Novi in Coelo Asterismi ”. Acta Eruditorum , 1684: 395-96. Johann Bode : Uranographia , 1801 György Hárfája Utószó: pálcikaemberek: Macska (  Bode , 1801) Vegyészkemence (  Kemence) és Áramgenerátor (  Urania's Mirror , 1824) Hőlégballon (  Bode , 1801) Könyvnyomda (  Urania's Mirror , 1824) Utószó: pálcikaemberek: Szaporodó csillagok 1609, távcső megjelenése Galilei: a ködök (Orion-köd, Tejút) felbonthatók sok halvány csillagra  sokkal több csillag van, mint korábban gondolták! (+ sokkal nagyobb az univerzum) Utószó: pálcikaemberek: Katalógusok: Hevelius , 1687: 1564 csillag John Flamsteed , 1725: 2935 csillag Nicolas Louis de La Caille , 1763: 10 000 csillag csak a déli féltekéről… (http://www.taas.org/TheTAASFiles/Submittals/HistoryOfStarCatalogs.pdf) Utószó: pálcikaemberek: Johannes Bode , Uranographia (1801): a legnagyobb „hagyományos” csillagatlasz ~17 200 csillag  messze túlmegy a láthatókon 2500 köd (lásd: Herschel ) gyakorlatilag minden addig bevezetett csillagkép ( ~130) + már vannak (önkényes) csillagkép-határok Utószó: pálcikaemberek: 19. század vége: asztrofotográfia  százezres nagyságrendű objektumot kell besorolni Utószó: pálcikaemberek: + Speciális objektumok: kettősök: William Herschel , 1784: 712 darab változók: William Herschel , 1796-99: kb. 3000 ködök, halmazok*: W. H., 1802: 2500 darab *Előzmény: Messier -katalógus (Charles Messier ) 1774: 45; 1780: 80; 1784: 103  pl. M31: Androméda-köd: hova tartoznak? kell nekik identitás!  meg kell húzni a csillagképek határait már nem a szomszédok viszonylatában azonosítják a csillagokat (alakzat), hanem az abszolút pozíciójukban ( koordináták, matematizálható ) Utószó: pálcikaemberek: A görögök nem bolygatták a határok kérdését – alakzatok között nincs értelme Pl. Ptolemaiosz katalógusa óta az Andromeda osztozott egy csillagban a Pegazussal: α And = δ Peg Az ábrázolások inkább Andromedának adták (Ugyanígy: a β Tau egyben γ Aur is volt) ( Hevelius ) Utószó: pálcikaemberek: Konklúzió: a csillagképek rögzítése A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU  1919 ) rögzítette a csillagképeket: 1922: meghatározták a csillagképek listáját: 88 hivatalosan elfogadott 1930: meghatározták a csillagképek közti pontos határokat* * Eugène Delporte dolgozza ki a határokat: mindig deklinációs és rektaszcenziós körök mentén futnak (sosem „ferdén) a precesszió miatt meg kell adni, melyik időpont koordinátarendszerére vonatkozik  1875 az alapév Szép, szigorú határ van Andromeda és Pegazus között Utószó: pálcikaemberek: A 88 befutó Utószó: pálcikaemberek: Utószó: pálcikaemberek a görög figurák funkció nélkül kikoptak, de bonyolult, nem megjegyezhető területhatárok (ált. több tucat vonal)  kell valami jellegzetes: „pálcikaemberek” Alexandre Ruelle (1786) szép fokozatosan terjed el az ötlet mára hallgatólagos konvencióként rögzültek a csillagképeket alkotó vonalak  a mintafelismerő-modulunk diadala a puszta terület-koncepció felett

Add a comment

Related presentations